Elfogyóban a hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevételű, nem állami nagyvállalatok optimizmusa. A cégek aktuális gazdasági helyzetéről és növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index az előző negyedévhez képest a felére csökkent.
Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!
A visszafogott hangulat egyértelműen a gazdasági környezet megítélésére vonatkozik, mivel rövid és középtávon is jelentősen visszaesett a jelenleginél kedvezőbb növekedési ütemet feltételezők aránya. Emellett pénzügyeikben is alacsonyabb eredményeket várnak a cégek a következő egy év során.
„A hazai nagyvállalati döntéshozók körében végzett felmérésünk eredménye szerint a cégek egyre inkább visszafogják következő egyévi várakozásaikat, hiszen közel egy éve egy lassú csökkenő trend vette kezdetét. .Az indexet meghatározó vállalati és makrogazdasági környezetre vonatkozó részindexek egyaránt negatív irányba mozdultak a harmadik negyedévben: azonban míg a vállalati részindex csupán 11-ről 9 pontra mérséklődött, addig a makrorészindex –1-ről –9 pontra zuhant.
A vállalatvezetők tehát még mindig jóval bizakodóbbak a saját cégük helyzetével kapcsolatban, mint a hazai gazdasági környezet változását illetően.
A vállalattal kapcsolatos visszafogottabb várakozások két területen érhetők leginkább tetten. Egyrészt jelentősen, 32-ről 22 százalékra lecsökkent azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek a következő egy év során a cégük növekedését várják, valamint 4 százalék helyett már 8 százalék számol azzal, hogy cége a jelenlegi állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetben lesz. Ezzel összefüggésben a következő egy évben alacsonyabb pénzügyi eredményekkel is számolnak a vállalati döntéshozók: az előző negyedévhez képest az árbevétel várt növekedése 1,6-ról 1,2 százalékra, míg a várt profitnövekedés 1,3-ról 0,6 százalékra mérséklődött.
Éles fordulat jön gazdaságban
Tízéves rekord után lassulhat a kelet-közép-európai régió gazdasági fejlődése: a 2017-es 4,5 százalékos növekedés után mérsékeltebb tempó várható, részben azért, mert fokozódnak a fizetésképtelenségből adódó kockázatok – derül ki a Coface hitelbiztosító elemzéséből.
A gazdasági kilátásokat illetően egyéves és hároméves időtávon is jelentősen romlottak a várakozások. Rövid távon 19 százalékról 11 százalékra, míg középtávon 35 százalékról 22 százalékra visszaesett a gazdasági javulást feltételező cégek aránya. Emellett, habár a cégek túlnyomó többsége szerint (84%) a gazdaságpolitikai intézkedések érdemben nem befolyásolják cégük helyzetét a következő egy évben, egy árnyalatnyival többen vannak azok, akik úgy vélik negatív (9%), mint akik szerint pozitív (7%) hatással lesznek rájuk.
