Az IFUA Horváth & Partners Kft. és a Budapesti Corvinus Egyetem Információs Erőforrás Kutatóközpontja által végzett NavigáCIO felmérés válaszadóinak negyede kismértékű, 14 százaléka jelentős (10 százalék fölötti) csökkenéssel számol ebben az évben. A felmérés készítői az előző esztendőkben is hasonló tendenciát regisztráltak IT benchmarking kutatásaikban. 2010-ről 2011-re az akkori válaszadók közel felénél csökkent az IT keret, majd 2011-ről 2012-re is ezt az arányt mutatta az összkép.
A válaszadók 70 százalékánál létszámstop van, egyharmaduk el is bocsát informatikusokat. Jellemző az átszervezés is: 27 százaléknál már megtörtént, 47 százaléknál pedig most van folyamatban. A szervezetek háromnegyede újratárgyalja a külsős IT szolgáltatóval kötött szerződését, illetve már meg is tette ezt.
Az informatikai költéseken belül megszorítják a fejlesztések büdzséjét is, például néhány korábban eltervezett projektet csak részben valósítanak meg. Mindazonáltal a fejlesztéseket a leggyakrabban úgy állítják a takarékoskodás szolgálatába, hogy egységesítik a szoftvertechnológiákat, így az operációs rendszereket, az adatbázis-kezelőket, a fejlesztő környezetet, illetve az alkalmazásplatformokat. Ezáltal hosszabb távon javítható a rendszerek integráltsága, illetve hatékonyabb lesz az üzemeltetés, de a későbbi fejlesztések is kevesebbe kerülhetnek. Hatékonysági okokból hódít a szabványosítás az IT infrastruktúra – például szerverek, munkaállomások – tekintetében is.
A felmérésben résztvevő informatikai vezetők kétharmada úgy ítélte meg, hogy költségcsökkentés szempontjából a leghasznosabb megoldás a szerver-virtualizáció (ezáltal egy-egy szerver kihasználása jelentősen javítható, míg a karbantartási költség csökken). A válaszadók 85 százalékánál folyik, vagy már be is fejeződött ilyen projekt. Nincs azonban mindig ilyen összhang az elrendelt költségcsökkentő intézkedések és a CIO-k véleménye között.
Például a méretgazdaságosság növelését, az IT költségek okozathű elszámolását vagy az átszervezést a válaszadó informatikai vezetőknek kevesebb, mint ötöde ítélte hasznosnak, ugyanakkor a szervezetek háromnegyedénél alkalmazzák ezeket a megoldásokat. A magyarázat abban rejlik, hogy a cégvezetők és az informatikai vezetők célrendszere különbözik, sokhelyütt hiányoznak azok a vezetői fórumok, ahol közös nevezőre lehetne jutni, sőt, gyakran még a két szakterület eltérő szókincse is akadályozza az együttműködést.
