Válság ide, bankadó oda, 2011-ben is a pénzügyi közvetítő szektor produkálta a legnagyobb nyereséget a gazdasági ágazatok közül. A szektor 665 milliárd forintos eredménnyel utasította maga mögé a 435 milliárdos eredményt felmutató „adminisztratív kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatást” végző cégeket és a 313,6 milliárd forintos eredményt elérő gépjárműgyártókat. A dobogóról 304 milliárddal éppen csak lecsúszott a nagykereskedelem (gépjármű nélkül). A húszas ágazati toplistát vezető pénzügyi közvetítők úgy ugrottak az élre, hogy csaknem meghatszorozták 2010-es eredményüket.
A lista pozitív meglepetése a negyedik helyre feljövő üzletviteli, vezetői tanácsadás. A 275 milliárd forintos eredményt felmutató ágazat olyan nagyágyúkat szorított maga mögé, mint a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás (151 milliárd), a mezőgazdaság (125 milliárd), az információs szolgáltatás (114 milliárd), a gyógyszergyártás (102 milliárd) vagy az elektronikai ipar (98 milliárd).
A üzletviteli tanácsadókat közelebbről szemügyre véve, teljesítményük azért is lenyűgöző, mert eredményüket lényegében változatlan számú céggel és alkalmazottal érték el, azaz az egy cégre jutó nyereség csaknem háromszorosára emelkedett. Az ágazatot sokan a big fourral (Deloitte, Ernst & Young, KPMG, PricewaterhouseCoopers) azonosítják, pedig a lista vezető helyein nem ezek a cégek találhatók, hanem az ugyancsak 70-es TEÁOR-besorolás alá tartozó holdingcégek. A sort az Audi holdingcége, a győri székhelyű Audi Hungaria Services Zrt. vezeti, egymaga 81 milliárd forinttal.
De nem az üzletviteli tanácsadók az egyedüliek, akik megháromszorozták eredményüket. Hasonlóan szép eredményt értek el – némiképp alacsonyabb szinten – a mezőgazdasági cégek, pontosabban a növénytermesztést, állattenyésztést vagy vadgazdálkodást főtevékenységként feltüntető társaságok is. A mezőgazdasági cégek tavalyi 125 milliárdos eredménye több mint háromszorosa a 2010-es 41 milliárd forintnak, ami némiképp ellentmond az ágazatról kialakított képnek.
A dobogó második fokán szereplő pénzügyi közvetítés (amely azonban nem foglalja magába a biztosítókat és a nyugdíjpénztárakat) szép eredménynövekedést ért el 2010-hez képest: tavalyi nyereségük csaknem hatszorosa a megelőző évi 113,5 milliárd forintnak. A dobogó harmadik helyére feljutott „adminisztratív kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatásokat” nyújtó cégek tavalyi eredménye lényegében duplája a megelőző évinek.
Az „egyszer fent, másszor lent” olyannyira működik a válság sújtotta magyar gazdaságban, hogy mindhárom 2010-es dobogós ágazat lecsúszott az érmes helyezésről 2011-re. Ebben nemcsak az új dobogósok eredményének növekedése játszott szerepet, hanem saját teljesítményük romlása is. A 2010-ben legnyereségesebb ágazat, a nagykereskedelem 26 milliárdot rontva érte el a negyedik helyet. A korábbi második információs szolgáltatás az egy évvel korábbi 309 milliárd forinthoz képest tavaly csak 114 milliárd forint eredményt ért el, és ezzel a lista 8. helyére szorult. A szabályozási környezet változásának nagy vesztese a „villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” ágazat, amelynek zászlóshajóit éppen most terhelte meg új, 50 százalékos nyereségadóval a kormány. Az ágazat úgy veszítette el a 2010-ben harmadik helyet jelentő 222,5 milliárdos nyereségét, hogy idén fel sem jutott a legnyereségesebb ágazatok húszas toplistájára.
