A válságállóság megítélését a kutatás eredményei szerint a vállalkozás mérete erősen befolyásolja. A felmérésben részt vevő legnagyobb, 10 milliárd forint éves árbevétel feletti cégek több mint fele (55 százaléka) jelezte azt, hogy sikerült növelni a bevételeket és így biztosított a tartalékképzés a jövőre, míg 9 százalékuk jelentős fejlődésről számolt be, és új üzletág indítására, vagy beruházásra, fejlesztésre is jutott náluk. Ugyanakkor a 300-500 millió forint éves forgalmú társaságok esetében már csak 27 százalék volt azok aránya, amelyeknél sikerül tartalékot képezni a jövőre, tizedük ugyanakkor kifejezetten veszélyben látja a cég működését.

Elhalasztott beruházások, racionalizált költések

A bizonytalan helyzetre a vállalkozások igyekeznek kiadásaik visszafogásával is reagálni. A költségcsökkentési lépések közül a beruházási, fejlesztési költségek visszafogására lehet számítani, de a vállalkozások több, mint fele racionalizálni szeretné a nem létfontosságú kiadásait is. A válaszadók kétharmada jelezte, hogy beruházásokon, fejlesztéseken, illetve a marketing kiadásokon spórolna, míg 56 százalék készül a kiadásai részletes áttekintésére, a nem létfontosságú tételek racionalizálására.

A megkérdezettek 39 százaléka a munkavégzés optimalizációjával – hibrid munkavégzés – tervezi csökkenteni a rezsiköltségeket. Viszonylag alacsony, mindössze 18 százalék azon társaságok aránya, amelyek a meglévő beszerző, valamint partneri szerződéseit vizsgálná felül és mindössze 7 százalékuknál merült fel, hogy munkavállalók elbocsátásával csökkentsék a költségeket. Egyes részlegek, üzletágak leépítését, a tevékenységi kör szűkítését a vállalkozások 6 százalékánál tervezik, míg a teljes megszűnést a válaszadók 1 százaléka jelezte.