10 eset, amikor kifolyik a pénz a kezünkből

A cégek többsége ma olyan helyzetben van, hogy minden egyes forint számít. Azok, amelyeket nem kapunk meg, különösen… A Piac&Profit szakértője összeszedte azokat a pontokat az üzleti folyamatainkban, amikor épp kifolyik a kezünkből a pénz, pedig észre sem vesszük.

Ahhoz, hogy egy vállalkozásban meg tudjuk fogni az összes pénzt, ami jár, járna, vagy csak potenciálisan megszerezhető lenne, hogy ne kelljen felesleges költségekbe vernünk magunkat és tényleg csak arra fizessünk, amire fontos és megéri, nos, ehhez igazán tudatos működésre van szükség. Első lépésként pedig arra, hogy felismerjük azokat a kritikus helyzeteket, amikor épp elfolyik a pénz.

A Direktinfo kintlévőség-kezelő szakemberei összeszedték azt a tízet, amit könnyen elkerülhetnénk.

1. amikor egy üzleti partnernek azon panaszkodunk, hogy mennyi kintlévőségünk van (közben a késve fizető vevőink meg szépen használják a pénzünket, mert tettek helyett csak beszélünk) (A számlák csaknem harmadát késve fizetik Magyarországon.)

2. amikor az értékesítőket küldjük ki pénzbehajtónak (ma hajtsák be a kintlévőséget, holnap meg menjenek ki eladni ugyanoda?)

3. amikor tizedszer veszünk össze egy olyan vevővel, aki mindig reklamál (ez a vevő a csúcsreklamáló, aki minden számláját a lejáratot követő napon kifogásolja meg. Rúgjuk ki és a ráfordított energiából keressünk másik 3 vevőt!) “A vásárlónak mindig igaza van!” – szól a marketing első törvénye, azonban mindannyian tudjuk, hogy ez nincs mindig így. Sőt, egészen gyakran nincsen így. És egy üzletvezetőnek a saját ép esze és a folyamatos ügymenet érdekében néha szembe kell szállnia a vevővel.

4. amikor ötödször küldünk valakinek hiteles számlamásolatot (érdekes mindenki másnak megérkezik a számlája, de ennek a vevőnek sosem… Írjuk bele a szerződésbe, hogy hiteles számlamásolat küldésének költsége a második alkalommal 5000 forint /db, soha többet senki nem fog kérni és ezzel az ócska trükkel eltolni a számláink kifizetését)

Számoljunk, vagy ne?

Mutatunk két elrettentő példát, hogy mi történik, ha pénzügyi adatok nélkül vezetnek egy vállalkozást. Természetesen nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, nem lehet egyetlen vállalkozást sem csak és kizárólag pénzügyi szempontokon alapuló döntések mentén vezetni, ahol így tesznek, az a vállalkozás szinte biztos, hogy nem fog fejlődni.

Egy vállalkozás nem csak számokból áll: a pénzügyek mellett ott van maga az üzleti ötlet, a termék(ek), szolgáltatás, amit a cég elad, áldozni kell marketingre, meg kell találni a megfelelő munkatársakat, vezetőket. Hiába működik azonban jól a többi részterület, ha működésükről nem állnak rendelkezésünkre számok, és nem derül ki, hogy az egész rendszer esetleg veszteséget termel.

5. amikor lemondunk a késedelmi kamatról (a kamat jár és igenis van visszatartó ereje, senki nem szeret a késés miatt fizetni, de ha végre behajtjuk a kamatot legalább fedezi a kintlévőség kezelési költségeinket)

6. amikor éppen arra készülünk, hogy két kigyúrt szekrénnyel kerestetjük fel az adott vevőt, hogy jobb belátásra térítsük(párhuzamosan máris kereshetünk egy ügyvédet, aki majd intézi a védelmünket a zsarolásért tett feljelentés kapcsán)

7. amikor azt hisszük, mindent tudunk és nem használunk céginformációt (aztán mikor az Armani öltönyös VIP vevőről kiderül, hogy egy csaló és lelép két kamion áruval, ugye már nem sajnálnánk a havi 10.000 forintot a partner ellenőrzésére) Nem szükséges senkiről rosszat feltételeznünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkiben is feltétel nélkül meg kéne bíznunk. Számos ingyenes módja van annak, hogy információhoz jussunk leendő üzleti partnerünkről - itt talál ehhez tippeket.

8. amikor csak az új vevőinkre figyelünk, tőlük tartunk (közben nem figyelünk az alapvető 80/20 szabályra, miszerint a veszteségek 80%-át a régi vevők okozzák, akik közül pár felszámolás alá került, mert nem figyeltünk oda, vagy éppen végrehajtások sora került a cégkivonatra…)

9. amikor minden adós ellen pert indítunk, mert a családod régi ügyvédje ezt tanácsolja (mire a perek véget érnek az adós cégek fele nem működik ráadásul elköltöttünk illetékre, munkadíjra százezreket és még annyit sem tudunk behajtani a kintlévőségekből amennyit az eljárásokra költöttünk)

10. amikor nincs egy átfogó rendszer a kezünkben, amivel az első pillanattól, hogy belép egy vevő a pénzünk minden lépését ellenőrzés alatt tartjuk ((Szakértőnk itt ad tanácsokat, hogy hogyan építsünk használható vezetői információs rendszert magunknak.)

Így kell lekönyvelni, ha nem fizet az ügyfél

A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában és az ennek részeként elkészülő értékelési szabályzatban kell rögzíteni. Hogy pontosan mi a teendő, ha nem fizet az ügyfél, arról itt talál részletes információkat.

Véleményvezér