A tanácsadó cég kedden hozta nyilvánosságra "Gyorsítósáv" című, a fejlesztési források hatékony felhasználásáról szóló kiadványát, amely azzal is részletesen foglalkozik, hogy milyen szempontoknak megfelelő kitörési pontokra van szükség Magyarország gazdaságának fellendítéséhez.
Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának - idézi a közlemény Szűcs Zoltánt, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatóját. A vezető szerint ezért indokolt lenne az ÚMFT felülvizsgálata.
Nem megfelelő helyre vándorolnak a milliárdok
Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül kétezer milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak.
Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékát fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív programokon és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzó ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalósítani.
Az egyik kitörési pont lehet a tanácsadó cég szakértői szerint a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy minden 10, Magyarországra érkező külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. A húszezer fős az AAM által elérhető célérték esetében ez már négyezer fős, jellemzően egyetemi oktatói, magas hozzáadott értékű munkakört jelent.
