Az elmúlt hetekben többen is megfogalmazták, hogy a hazai EU-s támogatási rendszer rosszul működik, átalakításra szorul. „Jogos kérdés a sok elhangzott kritika után, hogy mely projektek azok, amelyek képesek lennének az ország fejlődéséhez érdemben hozzájárulni és milyen módon lehetne a pénzeket hatékonyabban elkölteni" - véli az EU-s projekt-tanácsadással foglalkozó Public Sector Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, Varga Zsigmond. Az ÚMFT érdemi és jelentős átalakításával talán már elkéstünk a szakértő szerint, hiszen egy komolyabb intézményrendszeri korszerűsítés, szervezetek összevonása ideális esetben is évekig tart. „De talán ahhoz még éppen idejében vagyunk, hogy a következő hétéves fejlesztési tervnek hatékonyabb és jobban működő intézményrendszerrel, valós, végrehajtható stratégiai elképzelésekkel vágjunk neki. Az ÚMFT stratégiai célkitűzései eddig gyakran nem voltak összhangban a kormányzat aktuális teveivel - így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a fejlesztések eredményeit is komoly kritikák érik." - emelte ki Varga Zsigmond.
A szakértő szerint az alábbi öt intézkedéssel rövidtávon is érdemi javulás érhető el:
- Sokáig tart, de el kellene kezdeni a pályázati feltételek és eljárások, továbbá a pályázati intézmények működésének egységesítését. Ehhez kapcsolódóan elengedhetetlen, hogy az érdekek az összes intézménynél egységesek legyenek, sok probléma automatikusan megoldódna, ha az EU-s forráselosztás rendszerének érdemi irányítását kevesebb, de magas beosztású vezető végezné.
- Egyszerűsíteni és gyorsítani kellene a pályázatbeadás és bírálat rendszerét, amely egyúttal a pályázatokat kezelő intézményrendszert is olcsóbbá tenné. Fel kell mérni, hogy mely pályázatoknál van értelme bonyolult bírálati rendszer fenntartásának, és hol kellene a jelentkezők között akár sorsolással, vagy beérkezési sorrendben, normatív módon elosztani a támogatásokat.
- Szükséges és viszonylag könnyen megoldható volna az EU-s pályázatok eredményeit ellenőrző rendszer átalakítása. Jelenleg a pályázók közül sokan nem tudják, hogy érdemben milyen feltételek bekövetkezése esetén minősül sikeresnek, vagy sikertelennek egy EU-s projekt - ez utóbbinak a következménye a támogatás visszafizetésének kényszere.
- Csak olyan állami intézménynek lenne szabad támogatást adni, amely bizonyítani tudja a projektek végrehajtásának képességét. A „kéz kezet mos" elv alapján eddig az állam gyakran elnézte a saját projektjeinek hiányosságait, eredménytelenségét.
- A támogatások nagy részét kitevő, úgynevezett kiemelt projektek sikerének titka az lehet, ha azok előkészítését sokkal nagyobb körültekintéssel, és szakmai szinten végzik, valamint sikerül a különböző érdekcsoportokat távol tartani a tervezéstől. A potenciális projektgazda sokszor kifejezetten ellenérdekelt fél lehet a kiemelt projektek tervezésekor, hiszen sok projektnek az (is) a célja, hogy a támogatás felhasználásával a jelenleg rosszul működő állami intézmény megújuljon.
