A megelőzésben a legfontosabb szabály a számítógépek és biztonsági mentések helyes tárolása, azonban ha már bekövetkezett a baj, a magánakciók helyett azonnal forduljunk szakemberhez - javasolja a KÜRT.
A KÜRT Csoport 17 éve vizsgálja a világ minden tájáról beérkező adatvesztések okait. A cég 2002 óta - leányvállalatainál is - statisztikákat készít az informatikai katasztrófák kiváltó okairól. Ezek fizikai (hardver - 60%) vagy logikai (szoftver - 40%) jellegűek. Az összes beérkező, fizikailag meghibásodott adattároló 70-80%-a pedig működési meghibásodás miatt kerül a céghez. A további 20-30% valamely természeti-környezeti hatásból fakadó adatvesztés. A károsodások legnagyobb részét a szélsőséges hőmérsékleti hatások okozzák (55%), a környezeti behatásra történt adatvesztések 30%-át elektromágneses jelenségek okozzák, víz- és tűzkár valamint egyéb környezeti katasztrófa jelenségek (földrengés, robbanások) 15%-os arányban fordulnak elő. A KÜRT nemzetközi statisztikái szerint ezen adatvesztések túlnyomó része az év két meghatározott időszakában következik be: télen és nyáron. Jelenleg az egyik ilyen legveszélyesebb időszak zajlik; a nyári viharok, hirtelen jött és gyorsan levonuló árhullámok, beázások és villámok hónapjai.
Elázott hordozók
A vállalat nemzetközi - német és osztrák - telephelyein is megfigyelhető, hogy a nyári időszakban számos szabadtéri és fél-szabadtéri helyszínről érkeznek adatmentési, helyreállítási megbízások, csakúgy, mint a tavaszi áradások idején. Az év eleji németországi áradásokkor például az árvíz elöntötte egy 50 fős nyomda telephelyét, és a gyár irányítását végző központi számítógép használhatatlanná vált. A KÜRT adatmentése révén az adattárolókról visszamentett adatbázist már egy új rendszerben indították újra. A villámgyors mentésnek köszönhetően az ilyen esetekben szokásos 1 hónapos kiesés helyett - amely végleges leállással fenyegette volna a céget - 3 nap kiesés után sikerült folytatni a nyomdai munkálatokat.
A leggyakoribb "víz-káros" adatvesztés áldozatai az elázott adathordozók, amelyeket sajnos a felhasználók a (vélt) kiszáradás után megpróbálnak újra üzembe helyezni. Ezek a kísérletek legtöbbször az eszköz tönkremenetelével és/vagy elektromos zárlattal végződnek. Végzetesek lehetnek a közeli vagy direkt villámcsapások is, melyek feszültség ingadozással járnak, így könnyen okoznak meghibásodásokat, amelyek adatvesztéshez vezethetnek. Ezért is különösen fontos, hogy az ilyen típusú környezeti hatásokra is felkészüljünk, amikor például egy szerverszobát, irodai gépeket vagy egyéb szerver-elhelyezéseket tervezünk.
Keressünk szakembert
"Figyelnünk kell arra, hogy adatainkat és ezek biztonsági mentéseit megfelelő helyen tároljuk. Ami azonban a leglényegesebb, hogy ha a baj már megtörtént, mielőbb keressünk szakembert, hogy pontosan tisztában legyünk a helyzet súlyosságával, a számítógépünket, adatainkat ért kár mértékével és a mentési, helyreállítási lehetőségekkel" - tanácsolja Kmetty József, a KÜRT Zrt. vezérigazgatója.
A szakemberek tapasztalatai alapján az ekkor történő adatmentési kísérletek - amelyek általában a rendszer újraindítását jelentik - 95%-ban meghiúsulnak. Ráadásul minden újraindítási vagy visszaállítási kísérlet rontja az adatmentés esélyeit. A legtöbb esetben a felhasználók próbálkozásai adják a kegyelemdöfést az adathordozóknak és ezzel együtt a saját adataiknak is.
