A Cisco Connected World Technology Report jelentéssorozat utolsó része sokkoló képet fest a munkavállalók új generációjának az informatikai szabályokkal és az egyre növekvő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos magatartásáról. Ők már annak a korosztálynak a tagjai, akik az internettel együtt nőttek fel, és életstílusuk miatt elmosódik a magánjellegű és a munkához kapcsolódó tevékenységek közötti határvonal.
A nemzetközi felmérés a munkavállalók új generációjának igényeit vizsgálja, és kiterjed az internet elérésére, a mobileszközök biztosította szabadságra, a közösségi médiára és a munkahelyi életstílusra. A jelentés legújabb megállapításai aggasztó képet festenek a munkaadók számára. A közeljövőben munkába álló generációba már annyira beleivódott az információ igény szerinti elérésének vágya, hogy sok fiatal pályakezdő szélsőséges dolgokat is megtesz azért, hogy hozzáférjen az internethez, még ha ez a vállalat vagy saját személyes biztonsága feladásával is jár. Ilyen magatartásformák közé tartozik az, amikor a szomszéd vezeték nélküli internetkapcsolatát használják, amikor az üzletek előtt üldögélnek az utcán, hogy használni tudják az ingyenes WIFI hálózatot, vagy amikor felügyelet nélkül használják a másoktól kölcsönkért eszközöket.
György László, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója szerint „ahogy az internetes generáció megjelenik a munkahelyeken, nemcsak új lehetőségeket, megközelítési módot és munkamódszereket hoznak magukkal, hanem új elvárásokat is támasztanak a munkaadójukkal szemben, míg biztonsági szempontból új típusú kockázatot jelenthetnek. A kutatás rálátást nyújt arra, hogy a fiatal generáció hogyan szerez ismereteket, milyen eszközöket használnak, és mit jelent számukra a mobilitás és a világhálóhoz való csatlakozás. Ezek az információk nem csupán az informatikai részlegek számára fontosak, hanem a szervezet egészére nézve is, a HR-től kezdve a marketingen és az értékesítésen át a kutatás-fejlesztésig és még azon túl is."
Biztonság és online adatvédelem
Világszerte minden harmadik egyetemista (33%) egyáltalán nem aggódik a személyes adatok online megosztása miatt, és nem igazán foglalkoztatja őket a magánéletük védelme. Mindez előrevetíti, hogy a munkavállalók új generációja vajon hogyan kezeli majd az adatokat, legyen szó akár üzleti, akár magáncélú felhasználásról.
Azok közül, akik ismerik munkáltatójuk informatikai szabályzatát, tízből heten (70%) bevallották, hogy azt több-kevesebb rendszerességgel már megszegték. Az erre adott számos indok közül a leggyakoribb az volt, hogy szerintük semmi rosszat nem tettek ezzel (33%). Minden ötödik válaszadó (22%) arról számolt be, hogy munkája elvégzéséhez nem engedélyezett programokat és alkalmazásokat használ, míg 19 százalékuk azzal mentegetőzött, hogy a szabályzat betartását nem ellenőrzik a munkahelyen. Egyesek (18%) szerint nincs idejük munka közben az informatikai házirenddel foglalkozni, míg mások arra hivatkoztak, hogy a szabályok betartása kényelmetlen (16%), elfelejtkeznek róluk (15%) vagy éppen a főnökük nem ellenőrzi őket (14%).
A Cisco friss nemzetközi tanulmánya szerint tízből hét fiatal munkavállaló ügyet sem vet az informatikai szabályokra, és minden negyedik még 30 éves kora előtt „identitáslopás" áldozata lesz, azaz személyes adataik és azonosítóik illetéktelenek kezébe kerülnek, akik azokkal különböző bűncselekményeket követnek el.
A jelentés legújabb megállapításai aggasztó képet festenek a munkaadók számára. A közeljövőben munkába álló generációba már annyira beleivódott az információ igény szerinti elérésének vágya, hogy sok fiatal pályakezdő szélsőséges dolgokat is megtesz azért, hogy hozzáférjen az internethez, még ha ez a vállalat vagy saját személyes biztonsága feladásával is jár. Ilyen magatartásformák közé tartozik az, amikor a szomszéd vezeték nélküli internetkapcsolatát használják, amikor az üzletek előtt üldögélnek az utcán, hogy használni tudják az ingyenes WIFI hálózatot, vagy amikor felügyelet nélkül használják a másoktól kölcsönkért eszközöket.
Talán éppen a magánéleti és munkahelyi határok elmosódásának eredményeként minden negyedik egyetemista (24%) és munkavállaló (23%) 30 éves kora előtt identitáslopás áldozatává válik. Kitágítva a vizsgált kört, ötből két egyetemista azt mondta, hogy barátai vagy családtagjai közül tud olyanról, aki identitáslopás elszenvedője volt. (Becslések szerint minden másodpercben 14-en - napi több mint egymillióan - esnek valamilyen informatikai incidens áldozatául.)
A táblagépek nagy problémát jelentenek
A megkérdezettek kétharmada (67%) elmondta, hogy az informatikai szabályzatokat úgy kell módosítani, hogy azok megfeleljenek a valós igényeknek és rugalmasabbá tegyék a munkavégzést. A vállalatok sokféle eszköz és közösségi médiaalkalmazás használatát korlátozzák. Ezek közül a fiatal munkavállalók szerint az online játékok voltak a leggyakrabban korlátozott alkalmazások (37%-uk nyilatkozott így). A leggyakrabban korlátozott eszközök pedig az Apple iPodok voltak (15%). Világszerte minden tizedik (10%) fiatal alkalmazott azt mondta, hogy az informatikai szabályzat tiltja az iPadek és táblagépek használatát, ami azt jelzi, hogy ezen eszközök népszerűségének ugrásszerű növekedése egyre nagyobb problémát jelent az informatikai részlegek számára. Tízből három alkalmazott (31%) elmondása szerint a munkahelyén tilos a közösségi oldalak (pl. a Facebook, a Twitter és a YouTube) látogatása. (Pedig a közösségi oldalakon elért siker a kkv-k számára is hasznos lehet, ha tudatosan használják az ottani megjelenést.) Ötből hárman (61%) úgy vélik, hogy ők maguk nem tartoznak felelősséggel az adatok és az eszközök védelméért, mert annak biztosítása az informatikai részleg és/vagy a szolgáltatók feladata.
John N. Stewart, a Cisco adatbiztonsági igazgatója elmondta, „az új generációs munkaerő nyíltabb hozzáférést igényel az információkhoz és a közösségi médiához. A jelentés értékes információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy miként kell az informatikai és biztonsági szabályzatokat úgy módosítanunk, hogy eleget tegyenek a mobilitás és a hatékony munkavégzés iránti igényeknek, ugyanakkor kezelhető szinten tartsák a kockázatokat. Ha ezt jól csináljuk, akkor biztonságossá válik a mobilitás és a közösségi médiák elérése, ez pedig hozzájárul a produktivitás növeléséhez."
„Kölcsönözni" veszélyes
Majdnem minden negyedik egyetemista (23%) már megkérte a szomszédját, hogy használhassa a számítógépét vagy az internetelérését, és majdnem minden ötödik (19%) beismerte, hogy engedély nélkül használta szomszédja vezeték nélküli internetkapcsolatát. Világszerte majdnem minden ötödik (19%) egyetemista bevallotta, hogy már álldogált csak azért valamilyen üzlet előtt, hogy ingyenes vezeték nélküli kapcsolatot használhasson. Körülbelül minden tizedikkel (9%) előfordult már, hogy kölcsönkérte egy idegen telefonját. Nemzetközi összesítésben háromból két alkalmazott (64%) számolt be arról, hogy a fentiek közül legalább egyet már ő maga is megtett.
Világszerte a felmérésben szereplő alkalmazottak több mint fele (56%) mondta azt, hogy már megengedte másnak - családtagnak, barátnak, munkatársnak, sőt akár idegeneknek -, hogy számítógépét a személyes felügyelete nélkül használják, ami komoly kockázatot jelent a kényes üzleti adatok elérésére beállított eszközök esetén.
Az egyetemi hallgatók között gyakoribb a kockázatos online viselkedési mód, mint a fiatal munkavállalók körében. A megkérdezettek 86 százaléka arról számolt be, hogy már megengedték másnak, hogy számítógépüket felügyelet nélkül használhassák, ami azt jelzi, hogy ez csak még általánosabb lesz, amikor az új generáció az elkövetkezendő években a munkaerőpiacra lép.
