A WIP nemzetközi (14 országot felölelő), összehasonlító panelvizsgálat az internet használatának elterjedéséről és annak társadalmi, társadalomlélektani hatásairól. Magyarországon a BME-ITTK és a Tárki Rt. (Társadalomkutatási Intézet Rt.) közös kutatócsoportjának nyílt lehetősége a kutatásban való részvételre.
5032 főt kerestek fel a magyarországi WIP kérdezőbiztosai. A felmérésbe bekerülő minta a teljes magyar lakosságot képviseli. A WIP időtartama 10 év, amelynek során a évről évre ugyanazon emberek internetezési szokásait figyelik. A kutatók azt vizsgálják, hogy milyen változásokkal jár az internethasználat terjedése a társadalmi élet különböző területein? Milyen lesz az új médium hatása a társas kapcsolatokra, a kommunikációs formákra, a politikai aktivitásra, a munka és a szórakozás világára?

Az internettel és annak használatával kapcsolatos kutatások köréből általában hiányoznak az olyan szisztematikus vizsgálatok, amelyek tudományos igénnyel próbálnák az internethasználat társadalmi következményeit feltárni. A WIP ezen hiány pótlására vállalkozott. Mint felmérés, egyedülálló abban, hogy az internetet nem használókat is vizsgálja, hogy nemzetközi, és a hosszabb idő alatt bekövetkező változásokat is rögzíti – valamint annak ellenére nyilvános, hogy a fő támogatók között két nyereségérdekelt cég is van: az Antenna Hungaria és az Axelero. (A másik kettő: a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága, és az Országos Rádió és Televízió Testület.)
Előreláthatólag évente ugyanabban az időben fogják az eredményeket bemutatni.

Eredmények
A WIP magyarországi adatai azt mutatják, hogy 2001 őszén hazánk lakosságának 17 százaléka használja különböző intenzitással az internetet, az otthoni hozzáférés aránya pedig 5%. Legtöbben munka- vagy tanulóhelyükön interneteznek.
A nem használók indokai között első helyen szerepelt, hogy nincs is PC-je, ezt követte, hogy nem érdekli az internet, és csak a csak a harmadik leggyakoribb indok, hogy drága a telefon. (A negyedik pedig, hogy nem ért hozzá.)
Megdöbbentő, hogy az internetet nem használók több mint háromnegyede (78 %-a) nyilatkozott úgy, hogy nincs az az alacsony ár, amennyiért mégis vásárolnának PC-t. 13 százalék tartana 50 –100 ezer forintot megfontolandónak.

"Kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy Magyarország az információs társadalomba vezető útnak még nagyon az elején tart. Ezzel együtt az információs kor Magyarország felzárkózására történelmi esélyt kínál. Esélyt, amelynek eljátszása vagy valóra váltása rajtunk múlik. Ahhoz, hogy ennek a valóban történelmi kihívásnak meg tudjunk felelni, és sikeres stratégiát tudjunk kialakítani, elengedhetetlen, hogy az internet terjedésére, használatára és társadalmi, szociálpszichológiai hatásaira vonatkozó, szisztematikus és átfogó tudásunk legyen." – mondta Dessewffy Tibor, a WIP kutatásvezetője.
A WIP magyarországi elindítása ezt a célt, egy alapos, mindenki számára elérhető, nemzetközi összehasonlításra és elmélyült elemzésekre is lehetőséget adó adatbázis kialakítását, szolgálja.

Fontos tényező az is, hogy egy gyors ütemű, állandó átalakulásban lévő folyamat jelenségeiről van szó. Ezért olyan kutatásokra van szükség, amelyek nemcsak egy adott pillanat tényeinek rögzítésére törekszenek, hanem hosszú távon is figyelemmel kísérik az események alakulását.
Az internet terjedése - ha eltérő mértékben és tempóban is - de a világ minden táján megfigyelhető, globális jelenség. Ezért a WIP már a kezdetektől egy olyan, nemzetközi összehasonlító vizsgálat ambiciózus tervét követte, amely a nemzetek közötti összevetést a társadalmi élet különböző területein tapasztalható hatások kérdésében is lehetővé teszi.
Magyarországon is jellemző, hogy viszonylag kevés a szisztematikusan előállított idősoros adat, és a kutatások csak a témakör egy-egy szűkebb szegmensében folynak. A vizsgálatok nagy része piaci szervezetek megrendelésére készül, elsősorban a felhasználókra (vagy a fogyasztókra) koncentrál, és ez behatárolja a kutatási témákat. Hiányoznak az olyan hosszú távú kutatások is, amelyek trendszerű összefüggések kimutatására is alkalmasak egy pillanatkép rögzítése helyett.

Az Első Információs Társadalom Szakmai Nap
A Szakmai Nap keretében a résztvevők az információs társadalom-fejlettség mérésével kapcsolatos előadásokat is hallhattak, valamint különböző, az információs társadalom témaköréhez kapcsolódó szekcióüléseken vehettek részt.
Többek között sor kerül az információs társadalom sikerországok nagyköveteinek kerekasztal-beszélgetésére. Külön szekciók foglalkoztak a politika és az információs társadalom kapcsolatának kérdésével, illetve azzal, hogy hol tart most, 2001 végén Magyarország az információs társadalom kiépítésében. Emellett a szekciók témái között megtalálható volt az internetpszichológia, az információs társadalom oktatása és a civil információs társadalom is.


A World Internet Project - WIP
A World Internet Project (WIP) az Internet társadalmi hatásainak széles körű vizsgálatára szerveződött nemzetközi kutatási program, amely a kaliforniai UCLA Center for Communications Policy és a szingapúri NTU School of Communications Studies kezdeményezéseként indult 1999 nyarán.
Ez a világon egyedülálló vizsgálat egy tízéves időtartamú, nemzetközi összehasonlító longitudinális panelvizsgálat, amely az évről évre ismétlődő felvételek során nemcsak a 12-14 évesnél idősebb egyének internethasználatáról, az ezzel kapcsolatos attitűdjeikről, hanem az internet terjedéséről, a változások sebességéről, a használatot gátló és serkentő tényezők alakulásáról, a szándékolt és nem szándékolt társadalmi és kulturális következményeiről is képes lesz pontos képet adni. A WIP-hez 2000 során csatlakozott (Svédország, Olaszország, Kína, Tajvan, Ausztrália és Japán), valamint az idén jelentkező országok - köztük Magyarország is - tovább szélesítik a kutatás lehetőségeit, utat nyitva ezzel a valóban globális összefüggésekkel dolgozó elemzés felé. A felmérés magyarországi lebonyolítására az ITTK és a Tárki Rt. közös kutatócsoportjának nyílt lehetősége.