Az "információs társadalom" a társadalomtörténet legújabb szakaszának leíró fogalma. A 20.század második felében a legfejlettebb országok fokozatosan "léptek át" az információs társadalomba, és néhány évtizeden belül várható, hogy a Föld lakóinak nagyobb része az akkorra már globálissá lett információs társadalomban él és dolgozik majd. Az ezredfordulóra az információs társadalom fogalmának használata rendkívül kiterjedtté vált, és már nemcsak a társadalomtudomány szótárában mindennapos, hanem előszeretettel nyúlnak hozzá a politikai tervezés és politikai marketing vagy az üzlet világának szereplői, és diadalmasan elterjedt az írott és az elektronikus média nyelvében is. Azonban éppen emiatt a hirtelen jött népszerűség miatt a kifejezés tartalma "felhígult", használatakor egyre több ellentmondáshoz, megoldatlansághoz jutunk. Nem árt felidézni a szóösszetétel kialakulásának körülményeit.
Az információs társadalom szószerkezet, ahogyan ma használjuk, az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában bukkant fel először. A kifejezés japán változata (joho shakai, johoka shakai) Kisho Kurokawa, a híres építész és Tadao Umesao, a neves történész-antropológus 1961-es beszélgetései során születik meg. Írásban, egy tanulmány címeként 1964 januárjában jelenik meg először: a szerző ugyan Jiro Kamishima, de címet a szerkesztő, Michiko Igarashi adja a tanulmánynak (Az információs társadalmak szociológiája, Sociology in information societies).
Az első angol nyelvű előfordulás 1970-ből való, és szintén Yoneji Masuda nevéhez kötődik, aki egy előadásban használja a kifejezést. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az (angol nyelvű) információs társadalom irodalom ne tekintene vissza ennél korábbi előzményekre: csak éppen más kifejezést használtak az új társadalmi-gazdasági minőségre: a "poszt-indusztriális társadalom" (post-industrial society) illetve a "fehérgalléros forradalom" (white-collar revolution) fogalmát.
A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig úgy tűnt, hogy a posztindusztriális társadalom fogalma lesz a nagy társadalmi átalakulás leírására használt gyűjtőkategória, de a fogalom egyre ellentmondásosabb, egyre homályosabb lett. A száguldó technológiai forradalom újabb és újabb "csodáinak", illetve az azokról tudósító médiának köszönhetően a kilencvenes évek közepére az információs társadalom fogalmának "akusztikáját" nem a szociológiai-társadalomelméleti modellek, hanem a technológiához való egyre erősebb kötődés határozta meg. #page#
A leegyszerűsítő és leszűkítő, a fogalom eredeti jelentésétől mérföldekre távolodó "információs társadalommal" szemben teljes joggal vetődhetett fel, hogy épp a lényeg sikkad el benne. Hiszen az információs társadalom valódi dimenziói nem a távközlés és nem is a számítástechnika körül keresendők, hanem az oktatás, a tudomány, az innováció, az (új) gazdaság, a tartalom (content), a kultúra felől járhatók be.
Miért is fontosak ezek a területek?
A bizonytalan, tétova, dezorientált, jövőkép-nélküliségbe merevedő társadalom számára le kell tudni fordítani a kihívásokat mindennapi élethelyzetekre. Közérthetően el kell tudni magyarázni, hogy mi a "teljes kép", a "big picture". Mi a fősodor, mi a tét, hol vannak a veszélyek, hol vannak a beavatkozási pontok. El kell tudni mesélni, merre tart a világ, mik a legjobb és a legrosszabb gyakorlatok. Fel kell ismertetni a társadalom minden egyes tagjával, hogy épp az "ő" információs társadalmáról beszélünk: ki-ki saját és családja jövőjével gazdálkodik, amikor döntést hoz avval kapcsolatban, hogy mibe ugrik bele és miből marad ki.
Magyarországon ebből a hatalmas munkából közel tíz éve igyekszik kivenni részét a Műszaki Egyetemen működő Információs Társadalom és Trendkutató Központ. Az ITTK, mint egyetemi kutatóintézet az információs társadalom, internet szerteágazó témáinak alap- és alkalmazott kutatásával foglalkozik, miközben minden lehetséges eszközt felhasznál a tudatosítás érdekében: működteti a téma legrégebbi elektronikus heti hírlevelét, a lassan négyszázadik számát elérő INFINIT-et, 2001-ben negyedéves társadalomelméleti folyóiratot indított Információs Társadalom címmel, illetve könyvsorozatot hozott létre, valamint szakmai klubokat, konferenciákat is szervez - a tudatosságra azonban az eddigieknél is nagyobb szükség van.
Ha az információs társadalom napja csak kicsit segít abban, hogy néhányukkal megérteti: az információs társadalom nem alacsony szintű, kipipálható közpolitikai feladat, hanem a kormányzás egészét átható stratégiai imperatívusz. Nemcsak a társadalmat változtatja meg, hanem azt a módot is, ahogyan politikát csinálunk, egyetemet vagy közintézményt vezetünk. Korszerű tudásra, friss módszertani arzenálra, a nemzetközi standardok átvételére, mindenoldalú fiatalításra van szükség: minél később megy végbe az őrségváltás, annál több maradandó kárt okoz a Múlt. Márpedig az információs társadalom a jövőről szól, az év többi 364 napján is.
