2006: többszörös áttörés

Az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. A 2006-os év három legfontosabb eredménye, hogy végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma - a 14 év felettiek 36%-a használja a világhálót -, és az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak.

A tavalyi év legnagyobb hiányossága, hogy továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzser szemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.

Növekvő internet-hozzáférés

Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internet-csatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, és 800 000-re tehető az internet-kapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére a háztartások internet-kapcsolatainak háromnegyede volt szélessávú, s 10% alatt volt a betárcsázós vagy ISDN kapcsolat aránya.  Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internet-penetráció nagyban függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak és könnyebben döntenek az internet-használat mellett.

A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internet-hozzáférések száma. A tavalyi év során az is kiderült, hogy a "web 2.0" tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84%), az információkeresés (70-80%), valamint a szórakozás és a játék (65%). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47%) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internet-használók aránya 36% volt.

Dinamikusan fejlődő e-szolgáltatások és online kereskedelem

Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL törvény az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint 500.000-en regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy 2 millió tranzakciót hajtottak végre a biztonsággal kapcsolatos komolyabb problémák nélkül.  Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást. #page#

Egyértelműen javult a hazai online kiskereskedelem eredményessége az elmúlt év során, regionális összehasonlításban Magyarország szinte minden téren fejlettebb a környező országokhoz képest. Az IVSZ 2006-ban már másodszor írta ki az Év Internetes kereskedője pályázatot, amellyel szeretné szélesebb körben is ismertté tenni és népszerűsíteni az internetes kereskedést. A díjat 2005-ben a www.bookline.hu oldal nyerte, amely egy évvel később tőzsdei bevezetésre került, 2006-ban pedig a www.vatera.hu  - amely önmagában 4,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított le.

Oktatás, a lemaradók bevonása

Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül - különösen a keleti országrészben - lényegesen alacsonyabb az internet-penetráció. Az internet-használók arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-hozzáféréssel rendelkezők 4/5-e szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ami viszont Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány. Az IVSZ szerint az IKT fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudás alapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az "élő munkaerős", nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán "beszállítóvá", hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna.

A szövetség támogatja a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja. A hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3 000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Az IVSZ szerint mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.