A magyarországi válaszadók a hackerek és az internetes haktivisták támadásait is kevésbé tartják veszélyesnek a nyugat-európai országokhoz képest – derül ki az EY legfrissebb, 13. alkalommal elkészített Globális Visszaélési Felméréséből.
„A felmérés eredményeiből jól látszik, hogy a vállalatvezetők döntő többsége nincs tisztában a kiberbűnözésből származó veszélyekkel, alulértékelik annak mértékét. Mivel ez a terület még kevéssé ismert, megelőző lépések is csak elvétve történnek. Ez azért különösen veszélyes, mert az ilyen fajta visszaélések a vállalkozás legértékesebb, illetve a legkönnyebben értékesíthető eszközeihez (szellemi tulajdon, kutatás & fejlesztés, ügyfél- és banki adatok) keresnek jogosulatlan hozzáférést, és sokszor nyernek is. Ezért az informatikai rendszerekbe való behatolás kifejezetten sebezhetővé teszi a cégeket, mely komoly hatással van versenyelőnyükre és üzleti titkaikra egyaránt” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.
Egy „sikeres” célzott számítógépes támadás akár 20 millió forint értékű anyagi kárt is okozhat a kisvállalatok számára. A kiberfenyegetések legveszélyesebb fajtáinak egyike a célzott támadás, amely a kiberbűnözőket jelentős pénzügyi forrásokhoz és bizalmas vállalati információkhoz juttathatja, és a vesztesége jelentős anyagi és eszmei károkat okozhatnak egy cégnek.
A felmérés válaszai alapján az derül ki, hogy Magyarországon a kiberbűnözés és annak veszélyei még kevésbé ismert terület a vállalatvezetők számára. A megkérdezettek csupán 35 százaléka tartja kockázatosnak ezt a fajta fenyegetést vállalatára nézve. Közép-Kelet-Európában ez az arány 45 százalék, míg a nyugat-európai országokban már a válaszadók fele vélekedik ugyanígy.
A megkérdezettek szerint a támadások elsősorban a munkatársaktól, szerződéses partnerektől és a versenytársaktól érkezhetnek. (Egy másik felmérés eredményei szerint az adatszivárgásból, adatlopásból eredő anyagi károk 39 százalékát az alkalmazottak nem megfelelő informatikabiztonsági tudása és felkészületlensége okozza.) A hackerek és internetes aktivisták vállalati rendszerekbe való behatolásától a magyar válaszadók csupán 33 százaléka tart. Ez az arány Közép-Kelet-Európában 40 százalék, a nyugat-európai piacokon már 50 százalék. Amíg nemzetközi szinten a szervezett bűnözést a válaszadók negyede jelölte meg valódi veszélyforrásként, addig Magyarországon a cégek alig ötöde nyilatkozott így.
