„A Google számos innovatív terméket honosított meg, amelyek megváltoztatták az életünket. Ez azonban nem jogosítja fel a Google-t arra, hogy más vállalkozásokat megfosszon a verseny és az innováció lehetőségétől. A mai napon újabb tényekkel támasztottuk alá, hogy a Google jogellenesen részesítette előnyben saját ár-összehasonlító szolgáltatását az általános keresési eredményeket megjelenítő oldalain. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket. Aggályainkat fejeztük ki amiatt, hogy a Google hátráltatta a versenyt azáltal, hogy korlátozta versenytársait a keresési hirdetések harmadik fél honlapokon való elhelyezésében, ily módon csökkentve a fogyasztók választási lehetőségét és az innovációt. A Google számára most itt a lehetőség, hogy válaszoljon az aggályainkra. Alaposan megvizsgálom majd érveiket, mielőtt döntenék arról, hogy milyen irányba vigyük tovább a két ügyet. Amennyiben azonban a vizsgálataink során arra a következtetésre jutunk, hogy a Google megsértette az uniós antitrösztszabályokat, a Bizottság kötelessége, hogy fellépjen az uniós fogyasztók védelme és a tisztességes európai piaci verseny érdekében” - jelentette ki Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.

Ár-összehasonlító szolgáltatás

Az ár-összehasonlító szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő kifogásközlés a 2015 áprilisában ugyanebben az ügyben megküldött kifogásközlést követi. Az első megkeresésre a Google 2015. augusztusában válaszolt, ezt követően a Bizottság tovább vizsgálódott. A mostani, kiegészítő kifogásközlés a további bizonyítékok és adatok széles körét ismerteti, amelyek alátámasztják a Bizottság előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési eredmények megjelenítésekor.

A további bizonyítékok között szerepel az a mód, ahogyan a Google a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesíti a versenytársaiéval szemben; annak adatforgalomra gyakorolt hatása, hogy egy adott honlap hányadikként jelenik meg a Google keresési találatok között; valamint a Google ár-összehasonlító szolgáltatása adatforgalmának alakulása a versenytársaiéval összehasonlítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket – ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt.

Kép:Pixabay

Ezenfelül a Bizottság részletesen megvizsgálta a Google érvelését, miszerint az ár-összehasonlító szolgáltatásokat nem elkülönítve, hanem a kereskedőplatformok – például az Amazon vagy az eBay – által nyújtott szolgáltatásokkal együtt kell szemlélni. A Bizottság álláspontja továbbra is az, hogy az ár-összehasonlító szolgáltatások és a kereskedőplatformok külön piacokhoz tartoznak. Mindenesetre a kiegészítő kifogásközlés megállapítja, hogy még ha a kereskedőplatformok a Google üzleti gyakorlata által érintett piacokhoz tartoznak is, az ár-összehasonlító szolgáltatások e piac jelentős részét képezik, és a Google magatartása gyengítette vagy akár kiszorította a versenyből a legszorosabb versenytársait.

A kiegészítő kifogásközlés megküldésével a Bizottság megerősítette előzetes következtetéseit, miközben a Google védelemhez való jogát szem előtt tartva lehetőséget biztosított számára, hogy formálisan reagáljon a további bizonyítékra. Nyolc hét áll a Google és az Alphabet rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a kiegészítő kifogásközlésre.

AdSense

A Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek azokra a vállalat által bevezetett korlátozásokra vonatkozóan is, amelyek egyes harmadik fél honlapok számára nem teszik lehetővé, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A Bizottság előzetes véleménye szerint e gyakorlatok lehetővé tették a Google számára, hogy megvédje erőfölényét az online keresési hirdetések piacán. Emellett akadályozták a meglévő és potenciális versenytársakat – ideértve más keresési szolgáltatókat és online hirdetési platformokat – abban, hogy belépjenek e kereskedelmileg fontos területre és ott terjeszkedjenek.

A Google a keresési hirdetéseket egyrészt közvetlenül a saját keresési honlapján, másrészt harmadik fél honlapok közvetítőjeként, az „AdSense for Search” platformon keresztül helyezi el („keresési hirdetések közvetítése”). A harmadik felek honlapjai közé tartoznak az online kiskereskedők, a távközlési szolgáltatók és az internetes újságok honlapjai. A felhasználók a honlapokon található keresőmező segítségével kereshetik meg a szükséges információkat. Minden esetben, ha egy felhasználó keresést indít, a keresési eredmények mellett keresési hirdetések jelennek meg a felületen. Ha a felhasználó rákattint a keresési hirdetésre, a Google és a harmadik fél egyaránt jutalékot kap.

A Bizottság ebben a szakaszban úgy tekinti, hogy a Google erőfölényt élvez a keresési hirdetések közvetítésének Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli piacán, mivel az elmúlt tíz évben a piaci részesedése hozzávetőlegesen 80% volt. A Google keresési hirdetések közvetítéséből származó bevételének jelentős hányada azon megállapodásaiból fakad, amelyeket néhány nagyméretű harmadik féllel – úgynevezett „közvetlen partnerrel” – kötött. A Bizottság szerint fennáll a lehetősége, hogy a közvetlen partnerekkel kötött ezen megállapodásokban a Google megsértette az uniós antitrösztszabályokat, mivel az alábbi feltételeket írta elő:

• Kisvállalkozás is lehet erőfölényben

  Gazdasági erőfölényben „konyhanyelven” szólva az a vállalkozás van, amely valamilyen okból a piactól függetlenül hozhat döntéseket például arról, hogy mennyiért adja a termékét. Ez nemcsak nagy cégekre lehet igaz, a tisztességtelen verseny viszont mindenki számára tilos.
  Kizárólagosság: a harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.
• Kiemelt helyre minimálisan elhelyezendő Google keresési hirdetések: a harmadik feleknek meg kell jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést, és a találati oldalaik legszembetűnőbb részét a Google keresési hirdetések számára kell fenntartaniuk. Ezenfelül a versenytárs keresési hirdetéseket nem helyezhetik a Google keresési hirdetései fölé vagy mellé.
• A versenytárs hirdetések engedélyezésének joga: a harmadik felek kötelesek a Google jóváhagyását kérni, mielőtt bármilyen módon megváltoztatnák a versenytárs keresési hirdetések megjelenítését.

A Bizottság előzetes véleménye szerint ezek az immár tíz éve alkalmazott gyakorlatok hátráltatják a versenyt ezen a kereskedelmileg fontos piacon. A kifogásközlés bírálja a kizárólagosság 2006-tól alkalmazott gyakorlatát. Ezt a gyakorlatot 2009-től kezdődően a szerződések többségében fokozatosan felváltotta a kiemelt elhelyezésre/a hirdetések minimális számára vonatkozó követelmény, valamint a Google joga a versenytárs hirdetések engedélyezésére. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a szóban forgó gyakorlatok mesterségesen csökkentették a választékot és elfojtották az innovációt az érintett időszakban. Mesterségesen csökkentették a Google versenytársainak lehetőségeit ezen a kereskedelmileg fontos piacon, és ezáltal a harmadik fél honlapok kevésbé voltak képesek arra, hogy a fogyasztók számára szélesebb kínálatot biztosító, innovatív szolgáltatásokba ruházzanak be.

A Bizottság tudomásul veszi, hogy antitröszteljárásaival összefüggésben a Google a közelmúltban a közvetlen partnereivel kötött AdSense-szerződésekben foglalt feltételek megváltoztatása mellett döntött, hogy ezáltal nagyobb szabadságot biztosítson számukra a versenytárs keresési hirdetések megjelenítését illetően. A Bizottság szorosan nyomon követi majd a Google üzleti gyakorlatának e változásait, a piacra gyakorolt hatásuk értékelése érdekében.

Tíz hét áll a Google és az Alphabet rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a kifogásközlésre.