Az adatkezelés az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) hatályba lépését megelőzően szürke zóna volt az egész kontinensen, majd a szabályozással ugyan szigorú kereteket szabtak meg a döntéshozót, ezzel azt is eredményezték, hogy Európa innovációban lemaradt az Amerikai Egyesült Államoktól és a Távol-Kelettől.
„A szabályozás áttekinthető és lehetővé teszi, hogy ha a tulajdonos egyértelműen és tevőlegesen hozzájárulását adja, akkor meghatározott célokra felhasználhatóak az adatok. Ennek hatására jelentek meg Magyarországon is olyan kezdeményezések, melyek azt a célt szolgálják, hogy a felhasználók az adataikért cserébe pénzt is kaphatnak már” – mutatott rá a szakember.Hozzátette, a gyakorlatban ez persze továbbra sem azt jelenti, hogy a társaságok szabadon garázdálkodhatnak az ügyfeleik adataival, csupán a szerződésben leírt feltételek mellett tárolhatják és kezelhetik azokat.
Kivételes esély a pénzszerzésre
Zádor Balázs úgy fogalmazott, itthon még elenyésző azoknak az aránya, akik felismerik, ugyanannyira kellene vigyázni az adatainkra, mint a pénzünkre, hiszen bizonyos formában mindkettő vagyonnak számít, az adat befektetésként is funkcionál a XXI. században.
„Ugyan a GDPR miatt óriási visszhangot kapott az adatvédelem, az emberek még mindig nem elég tudatosak ezen a téren, és sokan nem is tudják, hogy a magukról kiadott információkat pénzzé is tehetnék rendkívül biztonságos feltételek mellett. A rekord magas infláció és a bizonytalan gazdasági helyzetben pedig ez egy olyan kivételes lehetőség, amivel több pénz maradhat az emberek pénztárcájában” – mutatott rá.Példaként említette, hogy számos büdzsé applikáció létezik már, melyek a felhasználó bankszámlájának bekapcsolásával vezetik a kiadásokat. Felhívta ugyanakkor rá a figyelmet, hogy csak azokat az alkalmazásokat ajánlott használni, melyeknek van licensze és a jegybank ellenőrzi a tevékenységüket.
