A 2001 novemberében-decemberében készített GKI-Webigen felmérés a KSH adatbázisa alapján az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató jogi és nem jogi társaságokra terjedt ki. A kérdőívet kitöltő több mint 1000 cég összesített 2000. évi nettó árbevétele alapján a minta 19%-os reprezentációt, a foglalkoztatás vonatkozásában 15%-os reprezentáltságot mutat.
GKI-Webigen internet-gazdasági konjunktúraindex a magyar gazdaság vizsgált szegmenseinek az internettel és az internetes alkalmazásoknak az üzletmenetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magába. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. Az előző negyedévi 10,1 értékkel szemben 2001. IV. negyedévében az index 11,8-re javult.
Az előző felméréshez képest optimistábban nyilatkoztak az idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozások, míg a pénzügyi szolgáltatók kissé kedvezőtlenebbül, de még mindig az átlagosnál pozitívabban ítélik meg kilátásaikat. A pénzügyi szektor várakozásainak mérséklődésével már az ipari és szolgáltatói kör cégei számítanak leginkább az internet elterjedésének a vállalat piacára, a vállalat működésére gyakorolt erőteljesebb befolyására.
A GKI-Webigen vállalati internethasználati index értéke 14,5, ami kismértékű emelkedést mutat a megelőző negyedévhez képest. Ez arra enged következtetni, hogy az elkövetkező időszakban a vállalatok az internetes megoldások alkalmazása által indukált piaci változások markánsabb hatását várják. Ennek ellenére sem várható, hogy a jelenlegi helyzethez képest a jövőben a cégek sokkal jobban kihasználnák az internet nyújtotta lehetőségeket – derül ki a felmérésből.
Az internetes beszerzésre vonatkozó várakozások lényegesen kedvezőbb képet mutatnak szemben az internen keresztüli értékesítéssel. A mostani megkérdezés eredményei szerint a beszerzés internetes formája iránt a korábbinál is nyitottabbak a cégek.
Az Internet-ellátottság függ a mérettől
Az internet-ellátottsági jellemző élesen elkülöníti a cégeket. A vállalatok alkalmazottak számával jellemzett nagysága szoros összefüggésben áll az internet-kapcsolat meglétével: míg a nagyvállalatok (300 fő felett) esetében szinte minden cég rendelkezik már internet-hozzáféréssel (97%-os ellátottság), addig a másik véglet az 5-9 fős mikrovállalkozások, 71%-os penetrációs aránnyal. A kis- és középvállalkozások között a világhálós kapcsolatok aránya az alkalmazottak számával párhuzamosan nő (73-85% között).
A várakozások változatlanul a mikro- és kisvállalkozások erőteljes felzárkózását jelzik a hozzáférési arány tekintetében, a válaszolók 10-20%-a tartja valószínűnek a kategóriában, hogy szintén előfizet a szolgáltatásra. Azonban az internet-ellátottság a következő időszakban még megőrzi a méretbeli meghatározottságot. A teljes kiegyenlítődés várat magára, bár a meglévő különbségek mérséklődni fognak.
Leszakadó mezőgazdaság
Jól körülhatárolható a gazdasági ágazatok közül az a három csoport, amelyek hasonló arányokat tudnak felmutatni a hálózati kapcsolódások tekintetében.
Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az oktatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ágazatokban a legmagasabb az Internet ellátottság, 80 – 90 százalék közötti
Átlagos 60 – 75 százalék körüli a világhálós csatlakozások aránya a feldolgozóiparban, a villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás iparágakban, az építőiparban, a szállítás, raktározás, posta és az egészségügy, szociális ellátás tevékenységekkel foglalkozó cégek körében. A leszakadó ágazatok a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a bányászat és a vendéglátás. Az ilyen profilú cégek internet-penetrációs rátája nem éri el az ötven százalékot sem.
A jövőre kitekintve a csatlakozási pontok arányának legdinamikusabb növekedése a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, a vendéglátás, valamint az egészségügy, szociális ellátás területén várható a visszaérkezett válaszok alapján.
Hiányzó Internet stratégia
A közép- és nagyvállalatok 4 százalékának van írott internetes stratégiája, és további 18 százalék tervezi, hogy hamarosan elkészíti. Ennek felügyeletéért, végrehajtásáért leggyakrabban az informatikai szakterület felelős, külön internet csoportot vagy osztályt csak az írott internet stratégiával rendelkező vállalkozások 4 százalékánál alakítottak ki.
A internettel kapcsolatos tudatosság hiányát jelzi az is, hogy a vállalkozások alig 5százaléka foglalkozott már komolyan az elektronikus kereskedelem lehetőségeivel, vagyis készített e témában tanulmányt, költség-haszon elemzést, esetleg piacbecslést. Ugyanakkor a kilátások kedvezőek, a cégek 20százaléka tervezi, hogy a közeljövőben tájékozódik az elektronikus kereskedelem lehetőségeiről.
Hiányos ismeretek
A vezető beosztású alkalmazottak számára az internet még mindig sok esetben „fekete doboz”, ami az Internet, és főként az internetes üzleti alkalmazások elterjedését hátráltatja. Összességében a vállalatok első embereinek a válaszoló cégek 47 száazlékánál lenne szüksége további ismeretek megszerzésére az internettel kapcsolatban, és mint a kapott válaszokból kitűnik, nagyon magas az arány a nagyobb cégek esetében (a cégek 65%-a).
eletteseiknél kedvezőbb képet kapunk a beosztott diplomás alkalmazottak szükséges számítástechnikai képzéseiről, kisebb arányban (35%) lenne fontos az internet működésének, használatának megismertetése számukra.
2001-ben a cégek informatikai képzésre a képzési költségeik 7 százalékát fordították. Ez az arány 2002-ben 9 százalékra emelkedik – jelzik a visszaküldött válaszok. Jellemzően a mikro- és kisvállalkozásoknál képvisel nagyobb hányadot az ilyen témájú képzés az összes oktatási keretből (11-21%), a nagyvállalatoknál a teljes büdzséből csak 6% körüli szeletet hasít ki. 2002-ben, arányaiban kismértékben mindenki többet szándékozik költeni hasonló célokra.
Hiányos biztonsági megoldások
A 2001. szeptember 11-i események után központi kérdéssé lépett elő az informatikai biztonság. A legalapvetőbb és legelterjedtebb eljárás, a vírusellenőrzés a cégek 70 százalékában rendszeres. Biztonsági másolatok készítésével azonban már csak a vállalkozások 52 százaléka védi informatikai rendszerét, adatait. A cégek 16 százaléka működtet tűzfal programot az internetes behatolások elleni védelem érdekében, ami a honlappal rendelkezők alig több mint harmada. A titkosítás a cégek 10 százalékában rendszeresen alkalmazott biztonsági megoldás. A vállalatméret szerepe ezeknél a kérdéseknél is meghatározó volt.
Az internethez kapcsolódóan a vállalkozások 8%-a rendelkezik írott biztonsági szabályokkal, s a cégek negyede tervezi biztonsági szabályok lefektetését a közeljövőben. E területen egyértelmű a méret szerepe: minél nagyobb egy vállalkozás, annál valószínűbb, hogy szabályozza az internettel kapcsolatos biztonsági kérdéseket.