A legtöbb vállalat azért dönt az integrált rendszerek bevezetése mellett, mert megunja, hogy ahány tevékenység van a cégnél, annyiféle programon fut, s azok többnyire nem beszélnek egymással. Majd amikor már működik az irányítási rendszer, kiderül, hogy lerövidültek a munkafázisok, csökkentek a hibalehetőségek és az emberi munkaerőigény. Azaz a munka a cég egészében és az egyes munkaterületeken egyaránt felgyorsult.
Az integrált vállalatirányítási rendszer (electronic resource planning, ERP) bevezetését az esetek többségében inkább praktikus, munkaszervezési okok és nem a piaci kényszerek indokolják. A meglévő „szigetrendszerek” összekapcsolása, integrálása valószínűleg akkor merül fel először, amikor egy-egy adatot, információt több osztály is elkezd tárolni, és már-már egyik sem bír vele.
Annál a cégnél, ahol integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését tervezik, mindenekelőtt alapos önvizsgálatra, a vállalati szervezet kiértékelésére van szükség. Ezután el kell készíteni az átalakulásra vonatkozó tervet. Maga a rendszer telepítése már egy konzulens cég tanácsadóinak a részvételével, illetve – ha időközben programhiba lépne fel – a rendszer gyártójának a közreműködésével folyik.
Egy rendszer teljes bevezetése akár három évig is eltarthat, és tetemes költségekkel jár. Cserébe végezetül átlátható, egyszerűen menedzselhető, gyors válaszadásra képes vállalati rendszer jön létre, definiált folyamatokkal. A már meglévő és az új adatok összehangolttá, átláthatóvá válnak, egységes szabályok alakulnak ki a vállalati működésben.

A teljes cikk a Piac és Profit márciusi számában jelent meg