Ha telepítjük a mobiltelefonunkra a Google alkalmazásait, köztük a helymeghatározásra szolgáló Latitude programot, a Chrome böngészőt, a Calendar naptárat és közben bejelentkezünk az Orkut-ra is, akkor úgy is tarthatjuk a kapcsolatot a barátainkkal a közösségi oldalon keresztül, hogy pontosan tudják, hogy hol vagyunk éppen, vagy mi a programunk. És megengedjük a keresőjéről ismert amerikai cégnek, hogy mindent megtudjon rólunk.
A korunkat, a nemünket és a lakcímünket már a telepítés során eláruljuk, a vásárlási és az internetezési szokásainkat meg a napi időbeosztásunkat pedig a programok használata során osztjuk meg a fejlesztőkkel. Ha ezeket az adatokat viselkedéselemzési módszerekkel vizsgálják, akkor minden, a hirdetők számára értékes információt ki lehet olvasni belőlük, és még azt is meg lehet jósolni, hogy mit fogunk majd megvenni következőleg. Ez teljesen új marketing módszerek kialakulásához vezethet.
Hirdetési célpont
A programcsomag használata során összegyűjtött adatokat a Google, olyan hirdetőknek adhatja majd tovább, akik biztosak lehetnek benne, hogy termékeik érdekelnek minket, ami rendkívüli módon felértékeli a hirdetési lehetőségeket. Nem beszélve arról, hogy mekkora mértékben növelheti a reklámok hatékonyságát, ha a hirdetők, pontosan tudják, hogy egy adott pillanatban hol leszünk. Egy anyagi helyzetünknek megfelelő étterem hirdetését például elküldhetik nekünk pont akkor, amikor megéheztünk, és a közelében járunk.
Tartózkodási hely alapú hirdetésekkel már most is próbálkozik néhány cég. A Nike és a BT például egy olyan szolgáltatáson dolgozik, ami megmutatja az utat a mobiltelefon tulajdonosoknak a sporteseményekre, segít parkolni, tanácsot ad abban, hogy hol lehet enni a környéken, és abban is, hogy milyen filmet nézzen a gyerek hazafelé. Bár a mobiltelefonunk eddig is elárulta a tartózkodási helyünket, ennek a felhasználásától marketing célokra idáig visszatartották a szolgáltatókat az adatvédelmi szabályok. Most rábeszélhetnek minket arra, hogy önként adjuk meg ezeket az információkat.
"Nem lehet alábecsülni a személyes adatok értékét. A felhasználásukkal készült hirdetési technikák még gyerekcipőben járnak, a megfelelő értelmezésükkel azonban a tudatküszöb alatt ható hirdetési módszereket is ki lehet fejleszteni. És mi most kinyitjuk a kaput és eláruljuk a szokásainkat is. Ha a kormányok egyszer elkérik az összegyűjtött adatokat a cégektől, az embereknek minden oka meg lesz az aggodalomra." - nyilatkozta Glyn Read a SAS üzleti intelligenciával és viselkedéselemzéssel foglalkozó cég korábbi marketing igazgatója a Guardian-nek.
Tudják, mikor hazudnak nekik
Az állításait a cég elemző részlegének jelenlegi vezetője Laurie Miles is alátámasztja. "Bankokkal és mobilipar meghatározó szereplőivel vizsgáltuk, hogy mit lehet elérni ezekkel az információkkal. Még egy olyan programot is készítettünk, ami az emberek hangjából a telefonbeszélgetések során megmondja, hogy mikor hazudnak."- mondja Miles.
A Google azt állítja, hogy a felhasználók személyes adatainak és tartózkodási helyének az összegyűjtésére, csak azért van szükség, hogy fejleszthessék a szolgáltatásaik színvonalát. Ugyanakkor ennek némileg ellentmond, hogy elemzők szerint a tartózkodási hely alapú hirdetésekben rejlő üzleti lehetőségek, az összes jelenlegi online hirdetési formánál nagyobbak.
A Nagy Testvér díjat megalapító emberi jogi szervezet, a Privacy International a jövő héten a személyes adatok kezelésével kapcsolatos szabályok megszigorítását fogja javasolni az angol parlamentnek. "Ami történik, az a tökéletes visszaélés az emberek beleegyezésével, olyan szabályzatokba, amiket el sem olvasnak. Azt hiszik legfeljebb, valamilyen hirdetést kaphatnak majd a mobiljukra valamikor, miközben egy totális megfigyelési stratégia részeseivé válnak." - mondta el a szervezet igazgatója Simon Davies.
Glyn Read még sötétebb képet festett a könnyelműen megadott személyes adataink sorsáról. "Az emberek nem ismerik fel, hogy ezeknek az információknak a segítségével irányítani lehet az életüket. Alvajárnak egy aknamezőn." - állítja a viselkedéselemző.
