Magyarországon a tartós fogyasztási cikkek ára döntő fontosságú a kiválasztáskor. Ez mondjuk egy DVD-lejátszó vásárlásakor még érthető, ám egy nyomtató esetében már hanyagságra vall. Egy printer járulékos költségei ugyanis semmiképpen sem hagyhatók figyelmen kívül, a papír, a tintapatronok, illetve a tonerek olyan jelentős és hosszú távú kiadást jelentenek. Mert ugyan ma már olcsón vásárolhat bárki színes, multifunkciós, egy gombnyomással telepíthető gépet, ám utána döbbenten veheti tudomásul, hogy az üzembe állítása mekkora havi többletkiadással jár a vállalkozása számára. És még az is lehet, hogy rövid időn belül sem a sebesség, sem a minőség, sem a készülékhez kapcsolódó szolgáltatások köre nem lesz elegendő a társaság számára.

A gép a fontos

A legfontosabb döntés persze továbbra is maga a gép. Egy évtizeddel ezelőtt még mindenki a fénymásolásra is alkalmas, szortírozófunkcióval ellátott, A3-as lapméretet is kezelni tudó, szekrényméretű gépeket vásárolta. Igaz, akkoriban a kínálat is jóval kisebb volt, az "ipari" és a magáncélra alkalmas nyomtatók között tátongó űrt nem telítette be igazán semmi. A Gartner egy tavalyi felmérése szerint azonban az A3-as nyomtatóval rendelkezők alig egy százaléka printel is ebben a méretben, vagyis feleslegesen sok helyet és pénzt áldoz egy soha ki nem használt funkcióra. A felmérés egyébként kimutatta azt is, hogy a nagyvállalatok nyomtatási költségei a harmadával csökkenthetők tudatos printerválasztás és -menedzsment eredményeképp. Ez akár többmilliós megtakarítást is jelenthet évente.

A piaci kínálatot alapvetően két fő halmazra oszthatjuk fel: tintasugaras és lézernyomtatókra. Előbbieket általában a "drága, de szebb" jelzőkkel szokták illetni, már ami a képek minőségét illeti. Valóban: fotópapírra jó minőségű képet csak a tintasugaras nyomtatókkal lehet előállítani, még akkor is, ha az utóbbi években a lézernyomtatók igyekeztek ledolgozni hátrányukat e téren. #page#A minőségnek azonban ára is van. Még a legolcsóbb beszerzési forrásokkal sem lehet színes, jó minőségű képet előállítani 60-80 forintnál olcsóbban, ráadásul a tintasugaras nyomtató használata a fekete-fehér nyomtatást is alaposan megdrágítja. Ezzel szemben a lézerprinterek tonerjét jóval ritkábban kell cserélni, így a nyomtatás egy lapra jutó költsége is alacsonyabb, mint tintasugaras testvéreik esetében. Bár a színes printerek térnyerése óriási ütemű, sok cégvezető érdeklődik még mindig a hagyományos, fekete-fehér nyomtatók iránt, amelyek előnye az általában nagyobb lapsebesség és a kisebb fenntartási költség.

A nagyáruházak kínálatában már néhány tízezer forintért kaphatók fénymásoló funkcióval ellátott gépek, de az igazi fénymásoló-szolgáltatások, mint a lapadagolás vagy a -szortírozás, csak a néhány kategóriával magasabb gépek esetében elérhetők. Akik nemcsak néhány fecnit, hanem komoly műveket nyomtatnak rendszeresen, azok számára lehet lényeges, ha a nyomtatójuk nemcsak szortíroz, hanem készre is fűzi a kinyomtatott lapokat. A kínálat bővülésével azonban ezek a lehetőségek még mindig nem szűkítik le eléggé a kört ahhoz, hogy a vásárló egy adott terméknél kössön ki, így újabb és újabb ötletek kellenek ahhoz, hogy a gyártók megállják helyüket a piaci versenyben.

Szolgáltatásbővítés

A jövőben a nyomtatókhoz kapcsolódó szolgáltatások köre fogja eldönteni, ki milyen gépet vásárol magának vagy a cégének, állítja Kövér Dávid, a Konica Minolta marketingvezetője.

A kapcsolódó szolgáltatások területén - egyelőre úgy tűnik - kifogyhatatlan a tervező mérnökök és a vállalatvezetők fantáziája, így egyre vadabb vállalati igényeket is teljesíteni tudnak a nyomtatók és gyártóik. Manapság a legnagyobbaknál már például a tintapatron vagy a toner elhasználódásakor nemcsak a cserére figyelmeztet a gép, hanem egyúttal érdeklődik afelől is, rendelhet-e újabbakat az anyacégtől az interneten keresztül.

Teljes cikk a Piac és Profit áprilisi számában...