A három nemzetközi kártyatársaság közösen fejlesztette ki az EMV szabványt, amely biztosítja az ennek megfelelő chippel ellátott kártyák kölcsönös elfogadásának technikai lehetőségét azokon az ATM és POS berendezéseken, amelyek szintén az említett szabványnak megfelelő chip olvasóval vannak ellátva. A legutóbbi információk szerint a Visa 2006. január 1. az Europay pedig 2005. január 1-i határidőt adott tagbankjai számára, ezután a nemzetközi forgalomban a visszaélésekből eredő kár azt az országot terheli, amely nem biztosította berendezésein (ATM és POS) a chip kártyák olvasását, illetve nem építette be kártyáiba az EMV chip-et, függetlenül attól, hogy a visszaélés körülményei miatt a veszteséget esetleg átháríthatná egy másik országra.

A nemzetközi szinten is második leggyakoribb visszaélési forma az "elvesztett vagy ellopott kártyák" visszaélésszerű használata. Ennek korlátok közé szorítása érdekében bizonyos kártyafajták esetében (pl.
Cirrus/Maestro) a POS termináloknál is kötelezővé tették a PIN kód használatát. Van azonban arra is példa, hogy kártyafajtától függetlenül, mindig használni kell a titkos kódot mind az ATM mind pedig a POS
műveleteknél. Franciaországban, ahol tíz évvel ezelőtt ellátták a bankkártyákat biztonsági chip-pel, minden műveletnél meg kell adni a PIN számot is. A másik ország, ahol a chip és a PIN együttes használatának
bevezetésén dolgoznak Nagy-Britannia.

A harmadik helyen a "kártya nincs jelen a tranzakciónál" típusú visszaélések állnak, tipikusan ilyen az elektronikus kereskedelem fizetési oldala, ahol a kártyája számát adja meg az ügyfél a kereskedőnek. Ennek a
visszaélési formának a kivédésére vagy más módon (pl. mobiltelefonon) történő megerősítéssel, vagy elektronikus aláírással azonosítja magát az ügyfél, amely aláírást tárolhatja például a bankkártyán lévő chip, vagy egy mobiltelefon SIM kártyája.


A hazai bankkártya üzletágban felmerült károkat és leírt veszteségeket két csoportban vizsgáljuk:
először a kibocsátói üzletágban felmerült károkat és veszteségeket, vagyis a magyar bankok által kibocsátott kártyák hazai és külföldi használatához tapadó visszaéléseket. Ez a kategória magában foglalja az on-us
forgalomban, vagyis a kártyát kibocsátó bank saját hálózatában a saját kártyáival lebonyolított műveletek során keletkezett károkat és veszteségeket is; majd
az elfogadói üzletágban keletkezett károkat és leírt veszteségeket, vagyis a magyar kibocsátású bankkártyák hazai, és a külföldi bankkártyák magyarországi használatához tapadó visszaéléseket. Itt nem vesszük figyelembe az elfogadó bank saját kártyáival a saját hálózatában lebonyolított műveletei során felmerült károkat és veszteségeket.

Az elmúlt év során összesen hatezer alkalommal éltek vissza a hazai kibocsátású bankkártyákkal, 233 millió forint értékben, amely a 2 718 milliárd forintot kitevő kibocsátói forgalom 0,009%-ának felel meg. Amennyiben a 2000. év adataiból levonjuk a számlaegyenleg túllépések összegét - az elmúlt évi adatokban ugyanis ez már nem szerepel, tekintettel arra, hogy nem tipikusan bankkártyához kapcsolódó visszaélés - ha minimálisan is (0,001 %-kal), de csökkent az elmúlt évben a kár forgalomhoz viszonyított aránya. Abszolút értékét tekintve ez a csökkenés mindössze 46 ezer forint.

Bár arányaiban minimálisan csökkent, a visszaélések több mint felét 2001-ben is hamisított kártyákkal követték el. A kártyahamisítások korlátok közé szorítása érdekében a nemzetközi kártyatársaságok segítségével a hazai bankok is készülnek a mágnescsíkosról a chip technológiára való áttérésre. Nem egységesek
azonban a bankok e technológia váltás gazdaságosságának megítélésében. Többek szerint a beruházás költségei messze meghaladják azt a veszteséget, amelyet a visszaélésekből eredően le kell írjanak. Ugyanez a véleménykülönbség tapasztalható nemzetközi viszonylatban is. A kártyák cseréje, valamint az ATM és POS berendezések átalakítási költségei valóban magasak (Nagy-Britanniában 1,1 milliárd fontra becsülik több mint 100 millió kártya chip-el történő ellátását, valamint 750 ezer POS és 35 ezer ATM chip olvasására alkalmassá tételét1), azonban a chip egyéb irányú felhasználásával gazdaságosabbá tehető a beruházás. Alkalmas lehet a chip a biztonság növelése mellett az elektronikus bankolásban és kereskedelemben használatos elektronikus aláírás, vagy a kis összegű, nagy tömegű fizetésekre használható elektronikus pénztárca funkció tárolására, vásárlások során kapható hűségpontok gyűjtésére, de például a lakás biztonsági rendszeréhez tartozó kód nyilvántartására is. Ez a sokirányú felhasználhatóság megosztja az egyébként magasnak tűnő költségeket.

Összefoglalva elmondható, hogy hazánkban a visszaélések aránya csökkenő tendenciát mutat a megelőző évhez képest. Ez a pozitív eredmény annak tulajdonítható, hogy a bankok különféle módszereket alkalmaznak saját ügyfeleik érdekeinek megvédése céljából felismerve, hogy az üzletág fejlődésének, új ügyfelek szerzésének és a régiek megtartásának igen fontos feltétele, a bankkártya, mint fizetési eszköz iránti
bizalom megerősítése. A bankok többsége olyan szűrőrendszereket üzemeltet, amely figyeli a szokásostól eltérő, visszaélés gyanús műveleteket. Mobil telefonos hívásokkal vagy SMS üzenetekkel ellenőrzik valóban annak jogos birtokosa használja-e a kártyát egy-egy nagyobb összegű, vagy egyéb ok miatt gyanús művelet esetén. Internetes műveleteknél virtuális kártya vagy számla használatát javasolják az ügyfeleknek. A legnagyobb arányban jelentkező visszaélési forma, a hamisított kártyákkal elkövetett visszaélések
korlátok közé szorítása érdekében mindkét nemzetközi kártyatársaság a chip technológiára való áttérésre ösztönzi tagbankjait.