A téglalakások árából átlagosan 6,9 százalékot engedtek az eladók az első félévben. A főváros pesti oldalán, az agglomerációban és a megyei jogú városokban 6,9-7,9 százalék közötti sávban ingadozik az átlag. Budán azonban kevesebbet, csak 5 százalékot engednek az eladók. A kisebb városokban, valamint községekben még mindig 12 százalékaz alku mértéke, ami egyúttal azt is jelzi, hogy a piaci mozgás elsősorban a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben erőteljes.

A használt házaknál idén 12,4 százalékra mérséklődött a teljes árengedmény mértéke: a nagyobb városokban az átlagnál kisebb, a kisebb településeken viszont az átlagnál magasabb alku jellemző. A téglalakásokhoz hasonlóan ebben a szegmensben is a budai térségben lehet a legkevesebbet alkudni, mindössze 10,1 százalékot. A régióközpontokban már 10,6, Pest vármegyében 10,8 százalék a középérték. A külső pesti kerületekben és a kisebb városokban 12,5 százalékos alku mondható átlagosnak. Átlag feletti érték a megyei jogú városokban fordult elő 13,8 százalékkal, míg a községekben ezt is jócskán meghaladva 17,9 százalékos az árengedmény.

„A legfrissebb adatok értékelése kimutatta, hogy a meghirdetett ingatlanok árát időközben maguk az eladók csökkentik a gyorsabb értékesítés reményében, míg az árengedmény másik részét a vásárlók alkudják ki konkrét ajánlattétel esetén” – részletezte az alku folyamatát Soóki-Tóth Gábor. A szakember kiemelte, hogy a szerződéskötés során az árengedmény mértéke a használt házaknál átlagosan 7,2 százalék, a paneleknél 3,7, míg a téglalakásoknál 3,4 százalék, vagyis a vevők ajánlatára országos átlagban ennyit engedtek az eladók az árból. Ezek az értékek a téglalakások esetében a teljes árengedmény 50 százalékát, a panellakások, valamint házak esetében a teljes alku 60 százalékát tették ki, vagyis utóbbi kettőnél a nagyobb árengedményt a vevők konkrét ajánlattétel esetén érték el.