A modern bolttípusokban 2001-ben vasárnaponként mind a vásárlások száma, mind a költés nőtt az előző évhez képest. Országosan a napi fogyasztási cikkek összes vásárlásából 4 százalék jutott a hét utolsó napjára a múlt évben, szemben a 2000. évi 3 százalékkal. Értékben 4-ről 5-re nőtt a vasárnapra jutó rész a hét napjainak forgalmából. Ez azt mutatja, hogy a vasárnapi vevők az átlagosnál többet költenek.

Az összes forgalomból a hipermarketek vasárnapi részesedése a tavalyelőtti 9 százalékról múlt évben 10-re, a Cash&Carry áruházakban a háztartások beszerzéseiből 8-ról 10-re, a szupermarketekben 3-ról 4-re, a drogériákban 2-ről 3-ra, a diszkontokban 1-ről 2 százalékra nőtt. A kis boltok részesedése 3 százalékkal stagnál.
Az élelmiszerek és háztartási vegyi cikkek beszerzésének legerősebb napja országosan a péntek, az összes forgalom 20 százalékával. Ezután következik a szombat 19, a szerda és csütörtök egyaránt 15, míg a hétfő és kedd 13-13 százalékkal – a 2001. évi adatok szerint. Az egy évvel korábbihoz képest annyi a változás, hogy kiegyenlítettebb lett az egyes napok forgalma.

Az egyes bolttípusoknál azonban jelentős eltérések tapasztalhatók. A hipermarketekben a péntek és szombat egyforma erős, a hét első fele pedig gyengébb, különösen a hétfő. A szupermarketekben a péntek dominál, és ez még inkább érvényes a diszkontokra. Szombat a legerősebb nap a háztartások beszerzéseinél a C+C áruházakban és az önálló kis boltokban. A vegyes élelmiszer üzlettípusok sorában a lánchoz tartozó kis boltokra jellemző a forgalom legegyenletesebb megoszlása a hét napjai között. Péntek-szombatra jut forgalmuk 19-19, a többi hétköznapra pedig 15-15 százaléka.