Mennyiségben a háztartások ásványvíz, fogkrém és személyi higiéniai termék-fogyasztása emelkedett legnagyobb mértékben az előző év hasonló időszakához képest.

Továbbra is a hipermarketek terjeszkedése nyomja rá bélyegét a napi fogyasztási cikkek kereskedelmére. Ez a nagy eladóterű, modern bolttípus ebben az évben egyharmaddal növelte piaci részesedését, ami most már eléri a 16 százalékot. Hipermarketnek a GfK azokat a 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzleteket nevezi, amelyek választékát több tízezer cikkelem alkotja, de legalább 30 százalékuk nem napi fogyasztási cikk. Ugyanakkor 10-nél több pénztárgépet működtetnek.

Szintén pozitív a lánchoz tartozó kisebb, 400 négyzetméternél kisebb eladóterű, egy-két pénztárgéppel rendelkező vegyesboltok trendje, mivel a tavalyi első hat hónap 5 százalékos részesedése után idén 7 százalék jut rájuk.

Csökkenés a lánchoz nem tartozó, önálló kis boltoknál tapasztalható, részarányuk ugyanis a tavaly első félévi 30 százalék után idén 27 százalék lett. De romlik a szervezetlen kereskedelem, az úgynevezett egyéb csatornák, például piaci, utcai, háznál történő árusítás pozíciója is. Kis mértékű a visszaesés a nagy diszkontok részesedésében, illetve a C+C áruházak arányában a háztartások beszerzéseiből.
A háztartások vásárlási naplói alapján megállapították, hogy az egy vásárlásra jutó költés a lánchoz tartozó, 400 négyzetméteresnél kisebb vegyes-boltokban nőtt a legnagyobb mértékben, és idén eléri a 920 forintot. A hiper-marketek vevői egy-egy alkalommal 3330 forintot hagynak a pénztárban, ami 16% körüli mértékben haladja meg a tavalyi átlagot. Közel hasonló, 15 százalékos a növekedés a diszkontokban, ahol egy bevásárló kosár átlaga 1580 forint.

Tíz százaléknál kisebb a növekedés a szupermarketekben, a C+C áruházakban a háztartások beszerzéseinél és a drogériákban.

Csökken viszont a nem lánchoz tartozó, önálló kis boltokban a vásárlásonkénti költés, amelyek első félévi átlaga 780 forint. Ugyanakkor ez a bolttípus a legnépszerűbb, hiszen a háztartások 94 százaléka vásárolt benne legalább egyszer, hat hónap alatt. Vevői hetenként átlagosan háromszor keresik fel.
A szintén lakóhely közeli bolttípus, a szupermarket a második legfrekventáltabb. A háztartások 79 százaléka vett valamit szupermarketben, havonta átlag hat alkalommal.
Diszkontban a háztartások 72 százaléka szerezte be szükségleteit több-kevesebb gyakorisággal. Hetenként átlagosan egy vásárlás jut erre a bolttípusra.

A leggyorsabban növekvő termékkategóriáknál a háztartások beszerzéseiből a jellemző adatok 2001 január-júniusban:
Mosószert a háztartások 81 százaléka vásárolt legalább egyszer. Mégpedig 30,4 ezer tonnát. Értékben ez 11,5 milliárd forint.
Ásványvizet a háztartások 58 százaléka vásárolt legalább egyszer. Mennyiségben 157 millió litert, értékben 6,8 milliárd forintért.
Édes kekszet a háztartások 64 százaléka vett legalább egyszer. Mennyiségben 6,2 ezer tonnát, 3,0 milliárd forint értékben.
Sajtot a háztartások 85 százaléka vett legalább egyszer. Mennyiségben 10,6 ezer tonnát, 12,7 milliárd forint értékben.
(Az adatokat a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan részlege tárja fel. Alapjuk az összes magyar háztartást több fontos szocio-demográfiai szempontból reprezentáló 2000 háztartás önkitöltős bevásárlási. A naplóban rögzítik, hogy miből, mennyit, mennyiért, mikor, hol vásároltak, milyen körülmények között.)