Várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé a jövő évi adó- és járulékrendszer átalakításával kapcsolatos pénzügyminisztériumi előterjesztés. A módosítások nem szabják át az adórendszert, - az egyszerűsített vállalkozási adót kivéve – új adónemek bevezetését sem tervezik, a változások többnyire a kormányprogramban ígért módosításokat fedik le. Mivel azonban május óta az államháztartás helyzetében kedvezőtlen változások történtek, mégsem csupán a kedvező intézkedésekre kell számítani. Ugyanakkor az is tény, hogy az államháztartás jövedelemelvonási szintjét csökkenteni szeretné a kormányzat, s ezért mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében az adóterhelés csökkentésére készülnek.

Egyelőre kérdéses, hogy a személyi jövedelemadó-tábla hogyan alakul jövőre. A koalíciós pártok még a nyáron megállapodtak egy adótáblában, ám az – éppen a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet miatt – vélhetően már nem lesz tartható. Ez annyit jelentene, hogy az ott meghatározott adókulcs-csökkentésre nem kerülne sor, azonban az adósávok jelentősen emelkednének. A jelenlegi elképzelés is az azonban, hogy a legalacsonyabb adókulcs határa a jelenlegi 600 ezer millió forintról 1,2 millió forintra emelkedne. A kérdés, hogy itt 20 százalékról csökken-e az adókulcs vagy változatlan marad. A középső adósáv határa – ahol jelenleg 30 százalék az adókulcs -, is megduplázódna: mégpedig 2,4 millió forintra. Vagyis ez azt jelentené, hogy csak az átlagkereset kétszerezésénél lépne be a legmagasabb, 40 százalékos adókulcs. A jelentős sávhatár-emelés ugyanakkor egy kedvezőtlen intézkedéssel együtt járna: megszűnne a nyuggdíjjárulék 25 százalékos adókedvezménye, ráadásul jelentősen emelkedne a magánszemélyek által fizetett nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék. A nyugdíjbiztosítási járulékot a tervek szerint a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra emelik, s ezzel együtt az egészségbiztosítási járulék 3 százalékos mértékét 6 százalékra növelik. Más jelenlegi adókedvezmény megszűntetését nem tervezik, ám emelésekre sem nagyon kerülne sor. Kivétel persze lenne: a befektetések, a megtakarítások ösztönzése érdekében növelnék a biztosítási kedvezmény jelenlegi 20 százalékos mértékét 25 százalékra, ráadásul a maximális összeget 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelnék. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy a lakástakarékpénztári befizetés a minimálbér 10 százalékáig adómentes lenne. Megszűnik a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség adója is. A dolgozói tulajdonlást is ösztönözni szeretné a kormány: ennek érdekében várhatóan nem minősül bevételnek a dolgozói részvény, üzletrész formájában megszerzett vagyoni érték, az adókötelezettség akkor keletkezik, ha a dolgozó tulajdonrészét átruházza. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek adókedvezményét 30 százalékkal kívánják emelni.

A társasági adózás szabályaiban is főleg a korábban tett ígéretek köszönnek vissza, jelentős változások nem várhatók, így az adókulcs sem változik. Ugyanakkor az uniós csatlakozás miatt a külföldön tevékenységet végzők – off-shore – cégek bejegyzésére csak 2002. december 31-éig kerülhet sor. A 3 százalékos adókulccsal a már bejegyzettek 2005 végéig adózhatnak majd.
A beruházásösztönzés érdekében adóévenként az adózás előtti nyereségből - legfeljebb 500 millió forint - adómentes fejlesztési tartalék képezhető. A lekötött összeg a lekötés évében és az azt követő 3 évben kizárólag beruházásra használható fel. Ha azonban ezen időszak alatt nem végez beruházást az adózó, akkor azt követően meg kell utána fizetni a társasági adókulcsot és az önellenőrzési pótlékot is. A kedvezmény várhatóan a kis- és középvállalkozásokra is vonatkozik majd.

Az informatikai eszközök gyorsabb elterjesztése érdekében lehetővé válik esetükben a gyorsított értékcsökkenési leírás. A mikro- és kisvállalkozások beruházási adókedvezménye várhatóan kiterjed a szoftverekre és az ingatlanfelújításokra is.

Az áfa-rendszerben az alanyi adómentesség értékhatára 3 millió forintra emelkedik. Néhány termék és szolgáltatás áfa-besorolása is megváltozik: így várhatóan 25 százalékos áfa terheli a jövő évtől a mosás-vegytisztítást, raktározást, áruszállítást és az ügyvédi tevékenységet is. Várhatóan lesz egy új kedvezményes adókulcs, maximum 5 százalékos mértékkel, ahová a jelenleg nulla kulcsos gyógyszereket, valamint a tankönyveket sorolnák.
A jövedéki adótörvényben is főleg jogharmonizációs célú módosítások várhatók: az adóemelés éppen ezért várhatóan a gyümölcspálinka, a borpárlat, a bérfőzési szeszadó és a habzó köztes alkoholtermékek esetében lesz.
A helyi önkormányzatokat érinti érzékenyen, hogy jövőre – az uniós előírásokkal összhangban – kizárólag csak a 2,5 millió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozók számára nyújthatnak az iparűzési adóban kedvezményt, illetve adómentességet. Ráadásul a határozatlan időre adott kedvezményeket év végig meg kell szüntetniük, a határozott időre szólóak pedig 2007 végéig maradhatnak hatályban.

Az illetékek valorizálására is sor kerül jövő januárjától: így emelkedik az öröklési és az ajándékozási illeték, a gépjármű átírási illeték, az államigazgatási eljárási és a bírósági eljárási illeték is. Az öröklési és az ajándékozási illeték 15 millió forint alatt nem változnának, afölött viszont jelentős emelkedés várható. A gépjármű átírás illetéke jelentősen emelkedne: a köbcentiméterenkénti 10 forintról 13 forintra. Mintahogy az általános államigazgatási illeték is, hiszen értéke a jelenlegi 1500 forintról 2000 forintra nőne.