Megnyugszik a közvélemény, amikor megismeri a kormányzat közeljövőben várható lakáspolitikai döntéseit - állítja Csabai Lászlóné lakásügíi kormánybiztos. - A kormány nem tett mást, mint amit előre meghirdetett, egy év elteltével megvizsgálja a lakástámogatási rendszert, s ahol az szükséges, módosít rajta. Ehhez állított össze több megoldást is tartalmazó csomagot a Pénzügyminisztérium. A szakmai, politikai egyeztetés előtt nyilvánosságra került információk egyike-másika azonban felborzolva a kedélyeket.

A május elején kiszivárgott hírek szerint mind a támogatások mértékét, mind a kamatkedvezményeket csökkenteni készül a kormányzat, sa hitelek futamideje is rövidebb lesz. Lapinformációk szerint egyebek mellett a 20 éves időtartamra szóló támogatás csak 10 évre terjedne ki, így a futamidő többi részére már piaci kamatot kellene felszámítani. A Fidesz pedig azzal bírálta a tervezetet, hogy a lakáshitelek csökkenő kamattámogatása alkotmányossági problémákat okoz, illetve az ellenzéki párt értesülései szerint a kormány 30 milliárd forinttal kevesebbet akar lakástámogatásra fordítani. Mindezek ismeretében hozta nyilvánosságra Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinet érveit. Ennek leglényegesebb eleme az, hogy visszamenőleg nem változik a lakáshitelek állami támogatása. A kormány a szociális igazságosság és a gazdasági ésszerűség szempontjait figyelembe véve kíván dönteni a lakáshitelezésről. Az is biztos, hogy a hitelek futamidején sem kívánnak változtatni. Gál J. Zoltán leszögezte, hogy nem nő az adósok kamatterhe sem. Azt azonban igazságtalannak tartja a kormányzat, hogy az eddigi rendszer a 30 millió forintos hitelhez havonta 270 ezer forintos támogatást rendel hozzá az adóforintokból.

A kialakult lakástámogatási mizériát kommentálva Csabai Lászlóné azt állapította meg, hogy az egy évnyi tapasztalatszerzés utáni felülvizsgálat valóban aktuális, hiszen néhány esetben valóban indokolt a módosítás. Az előző kormány a választások közeledtével, 2002. márciusában kicsit kapkodva alkotta meg a használt lakások vásárlásának támogatási szisztémáját. Az egy évnyi tapasztalatok azt mutatják, hogy irreális módon átcsoportosultak a hitelek a használt lakások vásárlására, az összes kölcsön 60-65 százalékát veszik igénybe ilyen célra. Körülbelül 20 százaléknyi hitel szolgálja a felújításokat, s mintegy 15 százaléknyi fordítódik új lakások építésére. Ez utóbbi során nemzeti vagyon keletkezik, munkahelyek teremtődnek, adóbevétel folyik be az államkasszába. A felújításokat is hasonló okokból tartja a jövőben is fontosnak a kormányzat.

A használt lakások piacán megjelenő hitelekről szólva Csabai Lászlóné ingatlanforgalmazó cégek tapasztalatait összegezte úgy, hogy a kölcsönök mértékével arányos lakásmozgás nincs. Ezért látja érdemesnek megvizsgálni a kormány, hogy milyen mód kínálkozik a jelenleginél igazságosabb, s egyben a költségvetés szempontjaival is jobban összeegyeztethető támogatási rendszerre. A pénzügyi tárca erről készített döntési alternatívákat. A kormánybiztos szerint az esedékes kormányrendelet megnyugtathatja a piacot, s hosszabb távra megteremti a lakásvásárlók biztonságát. Azt azonban célszerűnek tartja Csabai Lászlóné, hogy például az állami támogatásokra alapozó családon belüli adásvételek megszűnjenek. A vállalkozói lakásépítést – és bérlakás-üzemeltetést – pedig főképp szervezett feltételek között tartja költségvetési forrásokból segítendőnek. Ám az adóforintokból támogatott második, harmadik lakásként megvett Balaton melletti üdülőt, mint jelenséget meg akarja gátolni a kormányzat. Ugyanakkor nem egyszerű e jogszabály átalakítása, mert az például egy jogos igény, hogy ha valakinek Budapesten tanul a gyereke, de nem kap egyetemi kollégiumot, akkor az albérlet helyett kedvező kamatozású hitellel lakást tudjon venni neki a család, megoldva ezzel a lakhatást a tanulási idő alatt, sőt az után is. Csabai Lászlóné szerint az ilyen valós élethelyzetekre kerestek megoldásokat a kormányrendelet előkészítése során is.

A várható döntések másik csoportja a kamattámogatásokkal függ össze arra tekintettel, hogy csökkent az infláció, mérséklődtek a betéti kamat, ugyanakkor változatlan mértékűek maradtak az állami támogatások. A kormánybiztos ezeken tényezők összehangolását tartja időszerűnek, elérve azt, hogy kiváltképp a használt lakások piacán ne legyen előnyösebbek a befektetési lehetőségek, mint a pénz- és tőkepiac területein. Mivel az utóbbi időben már jelentős mértékű támogatás áramlott a használt lakás szektorba, Budapesten például immáron 70 ezer otthon áll üresen. Csabai Lászlóné, aki Nyíregyháza polgármestere is, városában felmérést készíttetett. Kiderült, a vizsgált lakótelepen a lakások tíz százalékát az építés után legalább egy évig vagy nem is lakták, vagy albérletként kiadták. A kormányzatnak tehát jó oka van arra, hogy finomítsa, ésszerűsítse a szabályokat, lehetőleg úgy, hogy ne sértse azokat, akik valós lakásproblémájukat akarják megoldani. Ezért tartja szerencsés elképzelésnek a kormánybiztos az úgynevezett „hitelplafon” megváltoztatását. Mint mondja, a jelenlegi 30 millió forintos állami támogatású kölcsönök felső határa egyben azt jelenti, hogy az így megveendő ház értéke 60 millió forintot tesz ki. Ma még nem ezt a kört indokolt az adóforintokból támogatni.