Óriási a kiaknázatlan munkaerő-tartalék
Az, hogy ugrásszerűen megnőtt a vendégmunkások száma idehaza, sokakban felháborodást váltott ki, ugyanakkor a kormány nem győzi hangsúlyozni, hogy a munkaerő-keresletet elsősorban az inaktívak bevonásával tervezi kielégíteni.
Magyarországon jelenleg 300 ezerre tehető a potenciális munkaerő-tartalék létszáma, akik nagy arányban munkanélküliek, inaktívak vagy részmunkaidőben dolgoznak, azaz „alulfoglalkoztatottnak” számítanak.
„Van azonban további potenciális munkaerő is: ne feledkezzünk meg például a 64 év feletti, még dolgozni vágyó, aktív nyugdíjasokról sem, akik a szövetkezeti foglalkoztatáson keresztül egy még kihasználatlan, minden eddiginél rugalmasabb és költséghatékonyabb munkaerő-tartalékot biztosítanak. Ugyanakkor az 55 év feletti, nagy tapasztalattal rendelkező szenior munkavállalókkal szemben is számos előítélet dominál, ami miatt nehezebb állást találniuk. Abban pedig mindannyian egyetértünk, hogy először az országhatárokon belül kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt. Az általános gyakorlat az, hogy csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést megelőzve merül fel a vendégmunkások bevonása, kontrollált és ellenőrzött körülmények között, azaz fontos, hogy csak azokon a területeken és csak annyi időre alkalmazzák őket, ahol erre ténylegesen szükség van.” – tette hozzá Rack-Szabó Edina, a Humán Centrum Kft. minősített munkaerő-kölcsönző és -közvetítő cég szolgáltatásfejlesztési vezetője.
Még mindig betöltetlenül állnak az egyszerű fizikai betanított munkák
A szakember szerint a vendégmunkások hazai foglalkoztatása annyiban változott az elmúlt években, hogy a cégek és beruházások folyamatos bővítésének köszönhetően óriási munkaerőhiány alakult ki a fizikai betanított munkakörökben, különösen ami a gyártó-termelő szektort illeti. Ebben ugyanakkor az is közrejátszik, hogy ma már a magyar munkavállalók sem vállalnak el bizonyos munkaköröket, mert sokkal több lehetőségből válogathatnak.
