A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának, működésének és ellenőrzésének garanciarendszere erősítésre szorul - állapítja meg a törvényjavaslat általános indoklása. Az indoklás szerint a javaslat biztosítja, hogy a nyilvánosság ereje kikényszerítse a közpénzfelhasználás átláthatóbbá tételét és a jogkövető magatartást.

Az ÁSZ a javaslat szerint az állami vagyon ellenőrzése céljából túlléphet az állami szervek körén, és vizsgálhatja az államháztartásból finanszírozott beszerzéseket, a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél.

Közvagyon nem lehet üzleti titok

A tervezett szabályozás célja, hogy összhang jöjjön létre az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége és a közérdekű adatokhoz való hozzájutás szabadsága között. A törvénymódosítás alapelve, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. A törvénymódosítás polgári törvénykönyvet illető rendelkezése szerint nem minősül üzleti titoknak az állami és helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével kapcsolatos adat.
A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával kapcsolatos. A koncessziós szerződésekkel kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. Ugyanakkor a tervezet továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére, például ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal, műszaki megoldásokkal, know-how-val kapcsolatos adatok.

Ötmillió felett közzététel

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy az államháztartás pénzeszközeivel, vagyonával összefüggő szerződések listája fő szabályként ötmillió forinttól kerüljön közzétételre hivatalos lapban, illetve internetes lapon. A törvényjavaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy költségvetési szerveket társasággá alapítsanak a célból, hogy ily módon megkerülhetővé váljanak a költségvetési szervekre irányadó rendelkezések. Az állami gazdálkodó szervezetek "továbbtársulása", különböző többségi és kisebbségi részesedések szerzése ugyanis átláthatatlanná tette a közpénzek útját.

Vagyonnyilatkozat és pályázat

A törvényjavaslat rendelkezik arról is, hogy a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai megválasztásukat követően és aztán kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, ha a cég jegyzett tőkéje eléri a 200 millió forintot. Az átláthatóság érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy közalapítványnál, valamint az államháztartáshoz kapcsolódó közhasznú társaságnál egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező a pályázat kiírása.

A törvénymódosító javaslat záró rendelkezése szerint kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. (Forrás: MTI)