Utazik? Lesz mire figyelni!

Közeledik az év vége, sokan töltik az ünnepeket hazánktól távoli országokban. Milyen veszélyt rejthetnek exotikus útjaink? Erről kérdeztük Dr. Jelenik Zsuzsannát, a Nemzetközi Oltóközpont osztályvezető főorvosát.

Az elmúlt években egyre többször és többen utazunk, nem csak szomszédos országokat keresünk fel, de exotikus országokat, üdülőhelyeket is egyre többen látogatunk meg, ezért egyre nagyobb lehet a veszélye a megbetegedéseknek, és a betegségek behozatalának, melyek gyakran fertőzőek is lehetnek (pl. hapatitis A, hepatitis B, tífusz, stb.). Éppen emiatt fontos, hogy utazás előtt tanácsot kérjünk orvosunktól és ha szükséges, akkor védőoltással is védekezzünk a fertőző betegségek ellen. 

Milyen hazai és nemzetközi adatok vannak arra vonatkozóan, hogy az utazók mennyire tájékozódnak utazásaikat megelőzően az esetleges betegségekről?

A fő probléma sajnos az, hogy az utazók többsége nem kér, vagy esetleg már későn kér orvosi szaktanácsot és védőoltásokat. Az utazók 15% -a fordul szakemberhez utazása előtt, magát kockázati csoportba tartózónak vélők pedig, közel 30%-ban. Az összes utazó 11%-a kapott tetanusz elleni-, 15 %-a hepatitis A elleni-, 13%-a pedig hepatitisz B elleni oltást. Az Egyesült Királyságban az elmúlt 2 évben hatszorosára nőtt az oltást felvevők száma.


forrás: Egészséges Ifjúságért Alapítvány

Mire figyeljünk oda, milyen kockázati tényezőket kell figyelembe venni utazásainknál?

Ha a célország járványügyi helyzete jelentősen eltér a hazaitól, pl. a vezetékes víz nem iható, egyes fertőző betegségek előfordulása magas, esetleg járványok formájában jelentkezik, pl.: agyhártyagyulladás, hastífusz, fertőző májgyulladás, malária stb., akkor mondjuk, hogy az utazás fokozott kockázatú, és ekkor a megbetegedés veszélye fennáll. Mind az egzotikus, mind a mediterrán országokba történő utazásoknál elsősorban az étellel-vízzel terjedő fertőzések megelőzése fontos. A higiénés előírások betartása, a hastífusz és a fertőző májgyulladás (hepatitis A) és a coli bacillus elleni oltás, jelentősen csökkenti az ilyen típusú betegségek előfordulását.

Az utazás előtt mennyi idővel kell megkezdenünk a felkészülést?

Célszerű az indulás előtt néhány hónappal elkezdeni a felkészülést. Az utazás előtt legalább 4-6 héten belül érdemes orvoshoz fordulni, gyógyszereket felíratni és a szükséges védőoltásokat felvenni. Vannak olyan oltások, melyek ismételt adás után védenek (pl: hepatitis B) és a szokásos oltási rend 0. 1. 6. hónap. Hasonló az oltási séma a kombinált hepatitis A+B oltással. Ha rövid az idő un. gyorsított oltási sorozat is alkalmazható, 0. 7. 21-28 nap időközzel, amit 12 hónap múlva még egy oltás követ. A védőhatás csúcsa 6 héttel az oltás megkezdése után mérhető. Ha csak 10-14 nap van az indulásig, akkor már csak az A típusú fertőző májgyulladás elleni védelem biztosítható egyetlen adag oltás beadásával. Az első oltást követő 19 naptól közel 100%-ban alakítanak ki védettséget. A második oltást 6. -18 hónap között adva, tartós, 10-20 éves védettség biztosítható. Matematikai számítások szerint 20 év után is jelen vannak a védelmet biztosító ellenanyagok. Ha természetes emlékeztető hatás is érvényesül, valószínűleg újraoltás nem szükséges.


forrás: Egészséges Ifjúságért Alapítvány

Milyen oltásokat ajánlanak leggyakrabban az utazóknak?

A hepatitis A elleni védelem a legszélesebb körben javasolt az utazóknak, hiszen a Föld lakosságának kétharmada erősen fertőzött területen él. Hazánk az alacsonyan fertőzött országok közé sorolható, az elmúlt években 500 és 1000 között volt a jelentett esetek száma, azonban az elmúlt időszakban egyre többet hallottunk nagy számú megbetegedésről (Istvándi, Somogy megye). A fertőző májgyulladás veszélye nem lebecsülendő. 1998-ban Shanghaiban, fertőzött kagylóktól 300.000 ember betegedett meg. 2004-ben , Hurghadában (Egyiptom) 350 német túrista kapott májgyulladást egy ötcsillagos szállodában.

A hepatitis B oltásokat, az eddiginél sokkal szélesebb körben ajánlják, melynek oka, nem csak az, hogy népszerű a szexturizmus, hanem az is hogy, igen sok idős, krónikus beteg utazik, akiknél nagyobb az esélye az esetleges orvosi beavatkozásnak. A hepatitisz B fertőzési kockázatával járhatnak a műtétet, transzfúziót igénylő balestetek, krónikus betegségek váratlan romlásai, akut súlyos állapototok, akupuntúrás kezelések, piercing, tetoválás és az alkalmi szexuális kapcsolatok. 1999 óta, hazánkban minden 14 éves gyermeket oltanak hepatitis B ellen. Az oltóközpontok egységesen arra törekednek, hogy minden oltatlan gyermeknek és felnőttnek, az utazás kockázatától függetlenül, felajánlják az oltási sorozatot, mely életre szóló védettséget nyújt. A hepatitis A és B, valamint a kombinált hepatitis A+B oltások 50%-os OEP támogatást élveznek.

Második, leggyakrabban ajánlott a tetanusz elleni emlékeztető oltás, mely 10 éves védettséget biztosít. A tetanusz veszélyt a földdel szennyezett sérülések és állatharapások jelentenek.#page#

Külföldi utazás során a hastífusz is fertőzési veszélyt jelenthet. A hastífusz széklettel szennyezett étel, ital, tárgyak, "piszkos kezek" közvetítésével terjed. A rossz közműellátottság, az ivóvíz szennyeződése nagy járványokat okoz Ázsiában és Afrikában. Utazókat, elsősorban a baktériumhordozó-ételt készítő vagy takarító - személyzet fertőzheti. A betegség lassan bontakozik ki: fáj a beteg feje, torka és fokozatosan emelkedik a láza, a pulzusa pedig, a lázhoz képest alacsony. Ha a kórokozó bejut a véráramba, több szerv károsodását, szív és idegrendszeri szövődményt és a bélfal átlyukadását okozhatja. A védőoltás három évig nyújt védettséget. A hastífusz, az agyhártyagyulladás, a sárgaláz elleni védettséghez is legalább 10-14 nap szükséges. A gyermekkorban kapott oltásokat 21 éves kor után érdemes ismételni. Ilyenek a tetanusz, diftéria, gyermekbénulás és a kanyaró. Ezek az emlékezetető oltások, a már megszerzett védettséget 1-2 nap alatt felfrissítik. 

Van-e kötelező oltás utazás kapcsán?

A sárgaláz elleni védőoltás az egyetlen, melyet kötelezően előírnak a sárgaláz sújtotta országon átutazóknak, oda vagy onnan érkezőknek. A betegség kórokozója a sárgaláz vírus, melyet szúnyog terjeszt. Sárgaláz elleni védőoltást kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóhelyén végeznek. Az oltásról kétnyelvű, nemzetközi oltási könyvet állítanak ki: International Certificate of Vaccination, melynek felmutatását az érintett országok hatóságai a be- és kiutazáskor kérhetik. Az oltóanyag élő, gyengített vírust tartalmaz, emiatt nem adható mindenkinek. A védettség, a 10. nap után alakul ki és 10 évig tart.

Időszakosan is kötelezővé tehetnek védőoltást egyes országok

Ilyen a gennyes agyhártyagyulladás elleni védőoltás. Ennek felvételét igazolnia kell annak, aki a mekkai zarándoklatra megy vagy azzal egyidőben Szaud -Arábiába utazik. Cseppfertőzéssel terjed, emiatt, zárt közösségekben, nagy tömegben sok ember megbetegedését okozhatja. A betegség hirtelen kezdődik hidegrázással, erős fejfájással, magas lázzal. Az agyhártyák gyulladását hányás, tarkómerevség, eszméletvesztés jelzik. Gyors orvosi beavatkozás nélkül magas a halálozás. Vannak területek, ahol a meningococcus fertőzés járványos és tömeges megbetegedés, évente több tízezer ember halálát okozza. Ilyen a Sahel néven ismert terület "meningitis belt", mely a Szaharától délre és az Egyenlítőtől északra egész Afrikát átszeli, Gambiától Etiópiáig. Az oltás három évig véd a betegségtől.

A kolera

10-20 évvel ezelőtt a kolera is a kötelező oltások közé tartozott. Az utolsó világjárvány 1961- ben kezdődött, azonban a jelenleg cirkuláló kórokozó enyhébb lefolyású betegséget okoz. Ázsia, Afrika és Dél-Amerika egyes országaiban, az elmaradott területeken jelenleg is vannak kolerás gócok, ezekre a helyekre azonban igen ritkán jutnak el turisták. Járványos területeken, a helyi lakósokhoz hasonló körülmények között élők vannak kitéve a fertőzésnek. A kolera elleni megiható oltóanyag azonban jelentős védelmet ad az utazók hasmenését okozó  kóli (E. coli) bacillus ellen is. Ezért gyakran ajánlják azoknak, akik érzékenyek a hasmenésre vagy eleve bélbántalmakkal küszködnek. 

A szakemberek egységesen úgy ítélik meg, hogy a felkészítés, az utazás előtti tájékozódás és a védőoltások kedvező hatására sokat csökkent a külföldi tartózkodás kockázata.

Az oltásokat a háziorvostól, a megyei oltóközpontokban, Budapesten a Fővárosi ÁNTSZ-ben és a Nemzetközi Oltóközpontban lehet kérni.

Utazással kapcsolatos részletes egészségügyi információk: a www.utazaselott.hu és a www.oek.hu honlapon találhatóak.

Véleményvezér

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.
Szlovákiába érdemes menni élelmiszert vásárolni, a mélybe vitték az ÁFA-t

Szlovákiába érdemes menni élelmiszert vásárolni, a mélybe vitték az ÁFA-t 

Lassan bármerre megyünk kisebb árakkal találkozunk, mint itthon.
Hadházy Ákos megtalálta Orbán Viktort

Hadházy Ákos megtalálta Orbán Viktort 

Reméljük lesz indiai szelfi is.
Megvan az új lengyel minimálbér, alulmaradtunk

Megvan az új lengyel minimálbér, alulmaradtunk 

Hol van már a Magyarország jobban teljesít szlogen?
Azerbajdzsánnak nem elég Putyin bocsánatkérése

Azerbajdzsánnak nem elég Putyin bocsánatkérése 

Nincs bocsánat az azeri gép lelövése és a segítségnyújtás elmulasztása miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo