Az egy főre jutó húsfogyasztás 2000-ben az 1999. évi 61,5 kg-ról 71,7 kg-ra növekedett. A 16,6 százalékos növekedés a baromfihúsfogyasztás megugrásának köszönhető. A húsfogyasztáson belül tovább csökkent a sertéshús aránya, míg a baromfihúsé jelentősen nőtt. A tojásfogyasztás stagnált az előző évhez képest, miközben az egy főre vetített tejfogyasztás 6,1 százalékos növekedést mutatott.

Az egy főre jutó zsiradékfogyasztás az 1999. évi 34,8 kg-ról 2000-re 39,7 kg-ra emelkedett, ezen belül az élettanilag kedvezőbb növényi zsiradékok fogyasztása a tárgyévben a zsiradékfogyasztás 46,1 százalékát jelentette. Az egy főre jutó liszt- és rizsfogyasztás 2000-ben 4,2 százalékkal növekedett, miközben a burgonyafogyasztás (65,2 kg/fő) 5,8 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A cukor- és a mézfogyasztás 12,1 százalékkal csökkent, és 2000-ben mindössze 34,3 kg/fő volt. Az ezredfordulón az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás 222 kg-ot tett ki, melyből fele-fele arányban részesedik a két növénycsoport. 1999-ben a zöldségfélék aránya még 56 százalék volt.

Az egy főre jutó szeszfogyasztás abszolút literben mérve 2000-ben összességében nem változott, ezen belül azonban a borfogyasztás 30,7 literről 28,8 literre csökkent, a sörfogyasztás viszont az évek óta tartó csökkenést követően 5,3 százalékkal, 72,9 literre nőtt. Az égetett szeszes italok fogyasztásában nem volt változás.
Az élelmiszerek fogyasztásából eredő tápanyagfogyasztás, mely a korábbi évhez képest 5,9 százalékkal nőtt, 2000-ben 13 520 kjoule volt.

(2000-ben az élelmiszermérlegek készítésénél módszertani változtatást hajtottunk végre, elsősorban az Európai Unió iránymutatásának megfelelően. Az elvárásoknak megfelelően többek között bővült a külkereskedelmi terméklista, a zöldségféléknél és gyümölcsöknél pedig a feldolgozott termékeket friss súlyban számoltuk el. A tárgyévi adatok korábbi évekkel való összehasonlításánál fentieket figyelembe kell venni.)