- Mérföldkő ez a döntés, amely várhatóan egész Európában alapvetően változtatja meg a pénzügyi beszámolók átláthatóságát és összemérhetőségét – hangsúlyozta Mark Vaessen, a KPMG IAS Tanácsadási Szolgáltatások részlegének vezetője. Elmondta, hogy eddig a beszámolók harmonizálására tett erőfeszítések kevés sikerrel jártak. Egy brit és egy ugyanabban az iparágban érdekelt német cég teljesítményének, tevékenységének összehasonlítása mindeddig rendkívül nehéz volt, ráadásul komoly különbségek vannak az egyes országokban megkövetelt beszámolók között az átláthatóság mélységét tekintve is. Az IAS alkalmazásával a befektetők és az elemzők számára sokkal egyszerűbb lesz a hasonló tevékenységű társaságok összehasonlítása.

„Az IAS bevezetése az EU-országokban komoly kihívás sok magyar cég számára is” – mondta Robert Stöllinger, a KPMG magyarországi auditrészlegének vezetője. Magyarország 2004-re tervezett EU-csatlakozását tekintve ugyanis valószínű, hogy a magyar tőzsdén jegyzett társaságoknak is az uniós országokkal azonos időponttól, azaz 2005-től kell IAS-beszámolót készíteniük. Ennek igénye ugyanakkor nem csupán a tőzsdén jegyzett társaságoknál merülhet fel – amelyek többsége egyébként jelenleg is készít és közzétesz IAS- vagy US GAAP-beszámolókat –, hanem versenytársaiknál is, ha számukra is fontos a tevékenységek összemérhetősége. Jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy az IAS 2005-re teljes körűen alkalmazható legyen, hiszen a szükséges lépések sok területen érinthetik a cégek működését, a belső jelentésektől az adatgazdálkodáson át a munkatársak megfelelő képzéséig. „Nem szabad alábecsülni e feladatok nehézségét és méretét, ráadásul a határidő szorosabb a látszatnál: ahhoz, hogy 2005-re már az IAS alapján legyen kész pénzügyi beszámolójuk, a cégeknek 2004-ről is összehasonlító adatokkal kell rendelkezniük, vagyis az IAS rendelkezéseit már jövő év végén alkalmazniuk kell” – hangsúlyozta Robert Stöllinger.

Arra is figyelmeztetett, hogy az IAS alkalmazása jelentősen eltérítheti a cég pénzügyi és teljesítménymutatóit, köztük az egy részvényre jutó eredményt. „A cégeknek ezért fel kell készülniük arra, hogy befektetőiket és a piacot időben tájékoztassák a pénzügyi mutatók várható – az IAS-alkalmazásából származó – módosulásáról. Ebben – akárcsak minden jelentősebb változáskezelés esetén – óriási szerepe lesz a kommunikáció hatékonyságának. A felkészülést mindezen feladatok megoldására ajánlatos már most elkezdeni” – hangsúlyozta Robert Stöllinger.

Mike Rake, a KPMG International elnöke azt emelte ki, hogy bár az EU döntése jelentős előrelépés a végső cél, az egységes, univerzális számviteli nyelv alkalmazása felé, mindez csak akkor válhat valósággá, ha az Egyesült Államok is megfelelő lépéseket tesz. „Reméljük, hogy az európai határozat arra ösztönzi az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyeletet (SEC), hogy feloldja az amerikai tőzsdéken jegyzett külföldi cégek számára érvényes kötelezettséget, amely szerint IAS-beszámolóikat meg kell feleltetniük a US GAAP elvek szerinti beszámolónak is. Óriási fejlődés lenne, ha 2005-re a SEC is az IAS-t fogadná el” – tette hozzá a KPMG első embere.