A nagyvállalatoknak nyújtott 3, illetve 10 milliárd forintos beruházáshoz nyújtott 10 éves adókedvezmények ügyében egyelőre még nem sikerült Magyarországnak az Európai Unió szakértőivel “dűlőre jutni”, ami hátráltatja a versenyfejezet lezárását. A gazdasági tárca most olyan új fejlesztési adókedvezmény rendszer kidolgozásán fáradozik, amely már összhangban lesz az Európai Unió követelményeivel. Mindezt augusztus végéig készítik el, s akkor várhatóan szeptember végén már megállapodhat Magyarország Brüsszellel a versenyfejezet még nyitott, a beruházások állami támogatásával kapcsolatos kérdéseiben. Az EU szakértői azt szeretnék elérni, hogy a nagyberuházóknak jelenleg biztosított adókedvezményt még az EU csatlakozás előtt szüntesse meg Magyarország, eddig azonban a kormányzat – az ország tőkevonzó képességének fenntartása érdekében – azon a véleményen volt, hogy csak az EU-csatlakozást követően helyeznék hatályon kívül a nagybefektetőknek jelenleg biztosított adókedvezményeket. Vitatott az is, hogy mi legyen a már megszerzett, 2011-ig érvényes adókedvezmények sorsa, a magyar alkotmány ugyanis nem teszi lehetővé, hogy szerzett jogokat azonnali hatállyal elvegyenek. Ugyanakkor az uniós tagsággal együtt Magyarországnak az uniós joganyagot is át kell venni – kivéve amire derogációt kaptunk, ám ez nem tartozik abba a kategóriába -, tehát a már megszerzett adókedvezményeket is át kell alakítanunk az Eu-csatlakozás idejétől. A nagybefektetők egyébként azt már többször hangsúlyozták a kormányzati szakértőknek, hogy ha valamilyen módon kompenzálják őket, akkor az uniós tagságot követően nem ragaszkodnak a már megszerzett adókedvezményükhöz.
A befektetés-ösztönző csomag – amely “Okos Magyarország, azaz Smart Hungary” elnevezést kapja - nemcsak a fejlesztési adókedvezmény bevezetését tartalmazza majd, hanem egyéb intézkedéseket is tartalmaz, annak érdekében, hogy a korábbiaktól kedvezőbb befektetési klíma alakuljon ki, s hogy az üzleti beruházások újra fellendüljenek az országban. A fejlesztési adókedvezmény várhatóan arányban lesz a befektetett összeg nagyságával, illetve a beruházás időbeni lejártával. A csomag második részét a költségvetési támogatások teszik majd ki, vagyis meghatározott célokra közvetlenül adna az állam támogatást. Így például közvetlen költségvetési támogatásra tarthatnak igényt azok a cégek, amelyek szakképzésre, oktatásra fordítanak jelentős összegeket, vagy maguk is hozzájárulnak infrastrukturális fejlesztésekhez és munkahelyteremtéshez. A tervek szerint az állam ipari telephelyeket vesz, s azokat kedvezményesen bérbe adja azoknak a cégeknek, amelyek nem akarnak ilyen célokra nagy összegeket költeni. Mindkét intézkedésre jövőre várhatóan 20-30 milliárd forintot szánnak. Emellett várhatóan csökkentik a befektetők számára a bürokráciát, s egyszerűsítik az engedélyezési eljárásokat is, amelyek javítják a befektetők közérzetét. A befektetésösztönző-csomag mellett augusztus végéig a kis- és középvállalkozások működésének elősegítéséről, azt követően pedig a sztrádaépítéssel összefüggő infrastrukturális fejlesztések előmozdításáról is készít intézkedéseket a tárca.
A turizmus élénkítése érdekében is összeállít egy javaslat-csomagot a Gazdasági Minisztérium, amelynek rendelkezései várhatóan 2003-tól lépnek hatályba. Ennek keretében vélhetően jelentősen megemelik a turisztikai célelőirányzatot, mellette pedig az adórendszerben hozott kedvező intézkedésekkel próbálják élénkíteni 2003-tól a turizmust. Így például emelnék az üdülési csekk adómentes határát, s növelnék a falusi turizmusból származó bevétel adómentes összegét is. Jelenleg a kifizető által a belföldi illetőségű magánszemélynek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési ellenértékéből adott engedmény az üdülési csekk értékének 50 százalékáig, de legfeljebb évi 20 ezer forintig adómentes. Ezt az adómentes összeget szeretnék legalább a minimálbér összegéig felemelni.
