Nem csak a nyersolaj számít: Európa egyik legérzékenyebb pontja a késztermékimport

A válság egyik kevésbé látványos, de Európa számára különösen érzékeny pontja a késztermékek oldala.

„A Hormuzi-szoroson a világ tengeri exportjának körülbelül 15 százaléka halad át finomított termékből, de ezen belül nagyon eltérőek az arányok. A petrolkémiai alapanyagoknál ez 35 százalék, a dízelnél 10-12 százalék, a repülőgép-üzemanyagnál pedig 25 százalék. Utóbbinak szinte a teljes mennyisége Európába megy. Tavaly már az európai jetimport 50-60 százaléka is a Hormuzi-szoroson keresztül érkezett” – emelte ki Horváth Ágnes.

A beszélgetésből egyértelműen kiderül: rövid távon Ázsia van a legnehezebb helyzetben. A nyersolaj döntő része eleve oda tart, miközben a térség nagy részén nincsenek az európaihoz hasonló stratégiai készletek. Míg Európa a Nemzetközi Energiaügynökség tagjaként jellemzően háromhavi tartalékokkal rendelkezik, Ázsiában sok ország esetében 10-20 nap alatt kimerültek a készletek. Ezért ott nemcsak drágulásról, hanem konkrét fizikai hiányról beszélhetünk.

Kinek nyit teret a válság? Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mozgástere

A mostani helyzet egyik fontos tanulsága az is, hogy a piac sokáig nem hitte el a teljes lezárás realitását. A szereplők többsége rövid, néhány napos fennakadást árazott, nem pedig többhetes blokádot. Közben azonban a fizikai hiány napról napra beépült a rendszerbe, és végül már az amerikai piacot is elérte: az üzemanyagárak három dollár körüli szintről négy dollár per gallon fölé emelkedtek. A konfliktus ugyanakkor Kína számára is különösen érzékeny, hiszen az ország kőolajimportjának mintegy 45 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik.