Szakértők segítségével a Pályacsúcs Magazin annak járt utána, mi jelzi a bajt, és hogyan kezelhetjük a stresszes állapotot.

Bizonyos fokú stresszre szükség van, ez ugyanis inspirál, motivál, tevékenyebbé tesz. Ha azonban folyamatosan túl nagy nyomás nehezedik a dolgozóra, az inkább árt, mint használ: a munkavégzés hatékonysága elkezd csökkenni, az alkalmazott egyre több hibát vét, ingerlékennyé és fáradékonnyá válik. Ha különböző módszerekkel nem vezeti le, előbb-utóbb komoly testi és lelki problémákkal kell majd szembenéznie: álmatlanság, kiégés, depresszió, gyomorfekély, különböző szív- és érrendszeri megbetegedések. Különösen a közép- és felsővezetők, illetve az ügyfélszolgálatokon dolgozók veszélyeztetettek.

Intő jel lehet a túlzott koffeinfogyasztás

A megelőzéshez ajánlott folyamatosan figyelni a saját viselkedésünket. A túlzott megterhelés hatására ugyanis először a magatartás változik meg. "Kezdetben az egyénre korábban nem jellemző viselkedésmódok jelennek meg: túlzott mértékű koffein-fogyasztás, dohányzás, esetleg túlzott alkoholfogyasztás. Emellett elkezdi egyedül érezni magát, úgy érzi, elveszítette a kontrollt az őt érintő események felett, fásulttá, ingerlékennyé válik, vagy épp folyamatosan szorong valami miatt" - mondta el Holics András, a Cegos Tanácsadó és Tréning Kft. tanácsadója.

A fizikai jeleket tekintve az első fázisban banális betegségeket kap el a munkavállaló (megfázás), később kimerültté, esetleg szenvedélybeteggé válik, hormonháztartása felborul, a vérnyomása megnövekszik. "Kezdeti tünet továbbá, ha egész nap nem eszik a dolgozó, zsibbadnak a végtagjai, vagy ha a mellkasában szorítást érez" - tette hozzá Győző Molnár Irén, a Procreo Személyzetfejlesztési és Tanácsadó Iroda trénere, a cég stressz menedzsment szakágának vezetője.

Sport, testmozgás

A betegségek azonban elkerülhetők, a tünetek csökkenthetők és megszüntethetők. A stressz levezetésének egyik leghatékonyabb módja a sportolás. "Legalább naponta fél órát kell szánni a testmozgásra. Bizonyos esetekben elegendő egy kellemes séta is. A meditáció is egy lehetőség, csakúgy, mint a jóga" - tájékoztatott Kiss István pszichológus.

A testmozgás azonban nem elegendő, a stressz csökkentéséhez, megelőzéséhez a gondolkodásmódon is változtatni kell. "A dolgozó helyezze perspektívába a stresszt kiváltó helyzeteket: a borzasztó és a nagyszerű között is vannak lehetőségek. Próbáljon meg árnyaltabban tekinteni a szituációkra, így rájöhet, hogy a helyzet nem is annyira szörnyű - így a stressz is megszűnik, vagy legalábbis csökken. Egy probléma esetén először gondolja át, hogyan tud megküzdeni azzal, majd képzelje el a folyamatot. Így csak olyan mértékű feszültséget gerjeszt magában, amely inspirálja, s nem visszafogja" - magyarázták a szakértők.

Mondjunk olykor nemet

Kiss István szerint a nyugodtabb hangulat eléréséhez a dolgozónak a munkahelyen legalább óránként 5-6 percre ki kell kapcsolnia magát. "Teázzon a munkatársakkal, beszélgessen - de ne a munkahelyi dolgokról" - tanácsolja a pszichológus. A munkavégzés során pedig mondjon nemet azokra a feladatokra, amelyekről úgy érzi, meghaladják képességeit. A megfelelő időgazdálkodás is hasonlóan fontos. Ossza be idejét, és kérje, hogy lehetőség szerint előre tájékoztassák az elvégzendő feladatokról: ha látja maga előtt, mely feladatra mennyi ideje jut, sokkal könnyebben birkózik meg velük.

Hosszú távon az életmódváltás segít

Mint a szakértők elmondták, a stressz kezelésének egyik legnagyobb nehézsége, hogy áldozatainak többsége már későn, azaz a komolyabb megbetegedések kialakulásakor döbbenek rá arra, hogy valamilyen módon csökkenteniük kellene a bennük felgyülemlett stresszt. És ilyen esetekben már nem elegendő a vállkörzés és a napi fél óra testmozgás, hanem teljes életmódváltás szükséges.