A kormány határidő szerint beterjesztette az Országgyűlés elé a jövő évi költségvetés tervezetét. Ennek főbb prioritásai a kormányprogramban, az első és a második száznapos programban foglaltak, illetve a nyáron elfogadott gazdaságpolitikai program célkitűzései - hangsúlyozta László Csaba a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.

A pénzügyminiszter elmondta: az államháztartás csökkenő hiánya szolgálja a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést, jövőre folytatódnak az idén elkezdett jóléti programok. Az állami kiadások szerkezetével, illetve az adószabályokkal kívánja segíteni a kormány a vállalkozókat. Több pénz jut az oktatásra, az egészségügyre és szociális támogatásokra.

A költségvetés főbb mutatói

A László Csaba által ismertetett főbb számok szerint a központi költségvetés hiánya 569 milliárd forint lesz, a bevételek nagyobb mértékben nőnek majd, mint a kiadások.

Az államháztartás konszolidált egyenlege mínusz 840,4 milliárd forint lesz, a GDP 4,5 százaléka, a konszolidált bruttó bevételek összege 7966,8 milliárd forint, a kiadásoké 8807,2 milliárd forint.

A GDP az idei 3,5-4 százalékos növekedés után jövőre 4-4,5 százalékkal nő, a fogyasztói árak növekedése az idei éves átlagos 5,5 százalékról 5 százalékra mérséklődik úgy, hogy 2003 végére 4,5 százalékra csökken. Az államháztartás GDP-arányos hiánya az idei 8,7-ről 4,5 százalékra mérséklődik az uniós elvárásoknak megfelelő számítási rendszer alapján.

Jóléti intézkedések

A pénzügyminiszter szerint takarékos költségvetés készült, de az nem tartalmaz lakossági megszorításokat, mivel a 2002-es egyszeri kiadások nem ismétlődnek meg, és ez önmagában 520 milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé.

A jövő évi költségvetés tartalmazza a jóléti intézkedések fedezetét. Összességében a gyermek- és családtámogatásokra fordítható összeg 12,5 százalékkal nő, ami reálértéken is jelentős, 7,5 százalékos emelkedést jelent.

Az idén eldöntött közalkalmazotti béremelésen túl július 1-jétől a törvénynek megfelelően nőnek a köztisztviselői bérek, a bírák és ügyészek bérei 25-25 százalékkal emelkednek jövő július 1-jén, illetve november 1-jén. A béremeléshez szükséges kiadási többlet összesen 390 milliárd forint.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy a nyugdíjak 8,4 százalékkal emelkednek 2003-ban, és a 13. havi nyugdíj 2006-ig történő bevezetésének első lépése is megtörténik jövőre.

Juttatások a nyugdíjasoknak

Öt szociális jellegű törvénymódosítást fogadott el a kormány, amelyek mind a kormányprogramban meghirdetett vállalások teljesítését célozzák. A módosításokban érvényesül a jogvédelem a betegjogi szempontoknak megfelelően - értékelte Csehák Judit a kormányszóvivői tájékoztatón az elfogadott módosításokat.

Az Idősügyi Tanáccsal egyetértésben a kormány 2003-tól megkezdi a 13. havi nyugdíj fokozatos kifizetését. Jövőre ez a havi nyugdíj 25 százalékát, két év múlva a felét, 2005-ben a 75 százalékát és 2006-ban a teljes összegét teszi ki az egy havi nyugdíjnak. A 13. havi időskori járadék adómentes, a 2003-ban kifizetendő 13. havi nyugdíj 2,8 millió nyugdíjas számára 32 milliárd forint többletjövedelmet jelent. Ez a juttatás nem vonatkozik a nyugdíjszerű ellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülőkre. Utóbbi összegét jövő év novemberétől 20 százalékról 25-re emeli a kormány.

A kormány úgy döntött, 2003-ban 8,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és kedvezőbbé válnak a nyugdíjba vonulás szabályai is, a gyermekkedvezmény beszámít a csökkentett, előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe is. Kedvezően módosulnak a korkedvezményes nyugdíj feltételei is.

A fogyatékosok biztonságáért

Bővül a fogyatékos támogatások jogosultsági köre, mivel kedvezően változik a jogosultság feltételrendszere, amely a látás-, hallás- és mozgásszervi fogyatékosokra egyaránt érvényes. Önálló kategóriaként az említettek mellé bekerült az autizmus is, ezen intézkedésekkel 50 ezerrel nő a jelenleg 53 ezer fogyatékos támogatásban részesülő száma.

Gyermekvédelmi és támogatási intézkedések

A gyermekek védelméről szóló törvényt szintén módosította a kormány. A változtatások a pénzbeli és természetbeni ellátásokra, a gyermekek jogi védelmével kapcsolatos előírásokra és a kötelező önkormányzati feladatokra terjednek ki.

A gyermekvédelmi támogatás 4200 forintról 4600-ra emelkedik, az idős, hátrányos helyzetű nagyszülőknek emelt összegű, rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege 9200 forint. Jövő év júniusában a családok 13. havi támogatást kapnak.

A várandós anyák már az újszülött fogadásának előkészítésére is kaphatnak rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, amelynek alapjául az eddigi hat hónap helyett csak az utolsó háromhavi jövedelmet kell venni.

Alapellátás és szakosított ellátások

Bővül a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az autista személyek részére szolgálatosokat szerveznek a nappali és a lakóotthonokban. Erősödik a lakókörnyezetben történő ellátás, és a kormány biztosítja a krízishelyzetek megelőzésére a hatékony konfliktuskezelés eszközeit.

Bővül az utcai szociális munka feltételrendszere, az éjjeli menedékhely önálló szolgáltatási formává válik, és az átmeneti szállásokon az önálló életvitelre képes, de hontalan személyek elhelyezése lehetővé válik.

Gyermekgondozási intézkedések

A kormány döntésének értelmében ezentúl a nagyszülők is igénybe vehetik a gyermekgondozási segélyt (GYES), a gyermek egyéves kora után, a nyugdíj folyósítása mellett. A nyugdíjas, rokkantnyugdíjas szülő is jogosult lesz a GYES -re, valamint az egészségügyi miniszter méltányosságból engedélyezheti bármely más 1-3 éves gyermeket nevelő személynek is az ellátás folyósítását.

Szeptember 1-jétől 20 százalékkal emelkedik a családi pótlék összege, az emelést a jogosultak decemberben kapják meg. Jövő évtől minden hónap augusztusában 13. havi pótlék jár, és évenként egy évvel emelkedik a családi pótlékra való jogosultság felső határa, így 2004. szeptember 1-jére 23 év lesz a felső korhatár.

Január 1-jétől az anyasági támogatás összege 50 százalékkal emelkedik, ikrek esetében a GYES a gyermekek hatéves koráig dupla összegben jár.

A kormány a szakmai érdekegyeztetés fejlesztésének érdekében létrehozza a Szociálpolitikai Tanácsot, és országos szociálpolitikai szakértői hálózatot alakít ki.