Pénz és feszültség – már a gyerekszobában

A kutatás egyértelműen jelzi: a pénzről való nyílt és higgadt családi párbeszéd Magyarországon még mindig ritkaság. A megkérdezett fiatalok mindössze negyedének otthonában folyt a pénzügyekről nyugodt, nyílt kommunikáció, míg a válaszadók 40 százalékánál valamilyen feszültség kísérte a pénzről szóló beszélgetéseket, és 16 százaléknál ez rendszeres konfliktus forrása volt.

A nemi különbségek is figyelemre méltók: a fiúgyerekeket jellemzően jobban bevonták a pénzügyi döntésekbe és ismeretekbe, mint a lányokat. A nők körében ma is magasabb azok aránya, akik úgy érzik, nem kaptak megfelelő pénzügyi alapokat otthonról. Emellett a kutatás enyhe visszaesést is azonosít a generációk között: a most 18-24 évesek valamivel kevesebb pénzügyi ismeretet hoztak otthonról, mint az idősebb, 25-35 éves korosztály – ami a pénzügyi szocializáció terén tapasztalható aggasztó tendenciára hívja fel a figyelmet.

Az öngondoskodás útján – de még az első lépéseknél

A kutatás azt is feltárja, hova jutottak el eddig a fiatal magyarok az öngondoskodás terén. A megtakarítók körében a legnépszerűbb cél a biztonsági tartalék képzése (59 százalék), ezt követi az utazás és élmények (39 százalék), majd az ingatlan (33 százalék). Ugyanakkor a hosszú távú, jövőorientált öngondoskodás – a nyugdíj- és az egészségügyi célú megtakarítás – egyelőre csak a fiatalok szűkebb körére jellemző. A megkérdezettek 17 százaléka tesz félre nyugdíjra, és mindössze 6 százalék valósítja meg egyszerre az öngondoskodás összetettebb formáit, azaz amellett, hogy minden hónapban félretesz valamilyen összeget, rendszeresen jár szűrővizsgálatokra és takarékoskodik egészségügyi kiadásokra vagy nyugdíjra.