Az ipari termelés lassulása miatt 17,8 százalékra lassult az export euróértékének növekedése, ugyanakkor az őszi hónapokban még igen magas energiaárak miatt 28,8 százalékkal nőtt az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 1240 millió euróval romlott az egy évvel ezelőtti 43 millió euró deficithez képest. Az első tizenegy hónapban 19,8 százalékkal nőtt az export, míg 29,5 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 9988 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 8006 millió euró hiányt mutatott az egy évvel ezelőtti 1981 millió euró többlettel szemben.
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képesti olcsóbb orosz olajár. Az energiaegyenleg önmagában 8,568 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához az első tíz hónapban, ami szinte teljes egészében megmagyarázza az egyenleg romlását. Az Oroszország elleni szankciók és ellenszankciók, valamint az ukrajnai háborús helyzet miatt visszaesik az oda irányuló export, bár ennek nagy részét más piacokra lehet irányítani. Összességében tehát jelentősen rontja a külkereskedelmi egyenleget. Az exportpiaci kilátásokat pedig az energia- és élelmiszerárak által vezérelt meredek infláció miatt a külpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és vásárlóerő is ronthatja.
Tavalyelőtt összesen az export euróértéke 13,6 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal nőtt, így az egyenleg 3995 millió euróval 1623 millió euróra romlott.
