Szelídült az áremelkedés az év végén - Mit várhatunk 2013-tól?

Decemberben éves összevetésben 5, tavaly az év egészét figyelembe véve 5,7 százalék volt Magyarországon az infláció a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss gyorsjelentése szerint. A jegybank most először publikált havi inflációs mutatói alapján fogyasztói áremelkedés átmeneti, a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatását mutatják. Elemzők szerint az idén tovább csökkenhet a fogyasztói árindex.

A fogyasztói árak emelkedésének decemberi adatsora kellemes meglepetést okozott: az 5 százalékos 12 havi index érdemben elmarad ugyanis az 5,2-5,3 százalékos előzetes elemzői prognózisoktól.

Kosarak és változásuk
A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke decemberben 12 havi összehasonlításban 4,9 százalék volt az előző havi 5,1 százalékkal szemben.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított tavalyi éves átlagos áremelkedés 5,7 százalék lett, a decemberi 12 havi index 105,2 százalékot mutatott.
A változatlan adótartamú 12 havi árindex 2012 decemberében 103,2 százalékon állt, amely megegyezik a novemberivel, és május óta a legalacsonyabb növekedést jelenti.
A harmonizált, azaz az Európai Unió által mért fogyasztóiár-index december/december alapon 105,1 százalék, 2012 egészében 105,7 százalékot jelzett.
A várnál jobb adatokat Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője bázishatással magyarázta a Távirati Irodának: a szeszes italok és a dohányáruk ára 2012 decemberében kisebb mértékben emelkedett, mint egy évvel korábban.

Inflációs folyamatok, ahogy a jegybankban látják

Kedvezően értékelhető továbbá, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kedden első ízben közzétett inflációs alapmutatók lényegesen alacsonyabb indexeket adnak a reprezentatív fogyasztói kosár alapján számított inflációs statisztikánál. Ennek alapján az erős fogyasztó áremelkedést átmeneti és a középtávú inflációs kilátásokat érdemben nem befolyásoló tényezők erőteljes hatására következett be.

Ezért közli az MNB havonta a mutatókat
Az alapadatok havi rendszeres publikálását a jegybank azért határozta el, mert az előretekintő pénzügypolitikai döntéshozatalhoz az aktuális tényadatokból ki kell szűrni azokat az átmeneti hatásokat, amelyek a középtávú kilátásokat torzítják, mert vagy egyszeri tényezők okozzák, vagy hosszabb időszak átlagában kioltják egymást, tovább az olyanokat is, amelyek a későbbi árazási/bérezési döntésekbe beépülve nem váltanak ki másodkörös hatásokat.
Az MNB már eddigi is rendszeresen közölte a feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak kiszűrésével előállított maginflációt. Az alapmutatók között azonban mostantól szerepelteti az indirekt (fogyasztási, jövedéki) adók hatásától szűrt maginflációt is. Az érvelés szerint egyszeri adóintézkedés esetén a trendszerű változás kizárható és csekély a valószínűsége, hogy az árszintváltozás a vállalati költségstruktúrákon keresztül továbbgyűrűzzön, illetve másodkörös hatások alakuljanak ki.
A jegybank szakemberei azonban arra is figyelmeztettek, hogy az indirekt adók hatásának kiszűrése csak bizonytalanság mellett lehetséges, hiszen végső soron az árazást végző vállalatok döntésétől függ, hogy az aktuális keresleti viszonyok között az adóváltozás mekkora részét hárítják tovább a fogyasztókra.
A decemberi 5,0 százalékos 12 havi fogyasztói inflációhoz, és 4,9 százalékos maginflációs mutatóhoz képest az indirekt adóktól megszűrt maginfláció 2,5 százalékos értéket mutatott. Az adat a januári 3,0 százalékról 2,2 százalékra csökkent októberre  és 2,4 százalékos volt novemberben.

A keresletérzékeny termékek inflációs mutatója - a másik alapadat - az adószűrt maginflációból kiszűri a feldolgozott élelmiszerek áralakulását, amit az indokolhat, hogy utóbbi termékkör árváltozásai nagyban függnek a feldolgozatlan élelmiszerek jellemzően erős ingadozásokkal terhelt mozgásától.

A keresletérzékeny termékek inflációja decemberben 2,1 százalékosra lassult az előző havi 2,2 százalékról, és októberben 1,9 százalékkal tízhavi mélyponton volt, azaz szintén jelentősen elmaradt a teljeskörű infláció aktuális mutatójától.

Az inflációs alapadatok között még egy harmadik, a ritkán változó árú termékek inflációjának közlését vezette be az MNB. Ennek méréséhez olyan kosarat állít össze a jegybank, amely tételek legfeljebb 15 százalékának változik az ára átlagosan és havonta. Olyan lassú átárazódású termékkör árváltozását mutatja ez az index, amely a középtávú inflációs folyamatokat jól képes előre jelezni. A keddi jelentés szerint a ritkán változó árú termékek éves inflációja decemberben 2,0 százalékon állt, 0,2 százalékponttal az előző havi alatt és az egész év során a legalacsonyabb szinten.

Később jelentkezik a decemberi jövedékiadó-emelés

Még mindig uniós csúcstartók vagyunk
Az EU 27 tagországában 2012. novemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,4%-kal voltak magasabbak, mint 2011. novemberben. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,4%) és Svédországban (0,8%), a legnagyobbat Magyarországon (5,3%), valamint Romániában (4,4%) mérték.
A várnál alacsonyabb 12 havi decemberi inflációs adat ugyanakkor elemzők szerint összefüggésben lehet azzal is, hogy a dohánytermékek jövedéki adójának decemberi emelése egyelőre nem jelent meg az árakban, ami azonban a következő hónapokban terhelni fogja az árindexet. Emellett a benzinár további csökkenése, s az élelmiszerárak megtorpanása is hozzájárult az alacsonyabb inflációhoz.

Az első félévben további lassulás jöhet

Az idén vegyes hatások érik az inflációt és továbbra is jelentős lesz a kormányzati gazdaságpolitika szerepe Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary elemzője szerint: lesznek adóemelések (jövedéki adó) és a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésének is valószínűleg lesz inflációemelő hatása. A nemrég bejelentett 10 százalékos (egyes hírek szerint ezt is meghaladó) rezsicsökkentés viszont nem kis mértékben mérsékli a fogyasztói árak növekedését. Az Erste elemzője 2013-ra 4,4 százalékos éves átlagos inflációval számol jelenleg, de hozzátette, hogy ennél akár alacsonyabb is lehet a mutató elsősorban a bejelentett energiaár-csökkentések miatt.

Hasonló trendet vetített előre Suppan Gergely a Takarékbank elemzője, aki az év első felére 4-4,3 százalékos fogyasztói áremelkedést vár. Mivel a belső kereslet alacsony szintje továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülése várható, és decemberig 3,6 százalékra csökkenhet az árindex. Suppan az év egészére 4, 2014-ben 3,2 százalékos átlagos inflációval számol.

Tovább vágja a jegybank az alapkamatot

Hasonlóan vélekednek a londoni elemzőházak szakértői, akik szerint a következő hónapokban várhatóan egyre meredekebb ívben lassul tovább a magyarországi infláció, és valószínűleg folytatódik a MNB monetáris enyhítési ciklusa is. 

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott elemzői közölték, hogy várakozásuk szerint a tizenkét havi infláció januárban 4 százalék körüli szintre lassulhat, februárban és márciusban a magyarországi infláció az MNB 3 százalékos célszintje közelébe süllyed tovább, mivel akkor már megjelenik a háztartási közműszámlákban a 10 százalékos energiaár-csökkentés hatása. A 2013-as esztendő egészére pedig a ház elemzői 3,5 százalékos átlagos inflációt jósoltak, jelezték továbbá, ha a magyar kormány újabb 10 százalékkal csökkenti a háztartási energiaárakat, akkor a tizenkét havi infláció jóval az MNB célszintje alá, 2,5 százalék körüli ütemre lassulhat.

Az JP Morgan szakelemzői márciusra vagy áprilisra 5,00 százalékos alapkamatot várnak, de itt is lefelé ható kockázatokat látnak. A ház szerint ugyanakkor az MNB élén esedékessé váló vezetőváltás a fő eseménykockázat a következő hónapokban. A cég londoni elemzői azzal számolnak, hogy a kormány sokkal aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd a jegybankot.

A 4cast nevű londoni gazdaság-pénzügyi elemzőcég szakértői szerint a magyarországi inflációs folyamatok összességükben "jól festenek", és támogatást jelentenek a monetáris tanács enyhítésre hajló tagjainak. A jelenlegi környezetben azonban az infláció másodlagos jelentőségűnek tűnik a kamatdöntések szempontjából, mivel a piaci hangulat, a forint euróárfolyama és az MNB vezetőváltásával kapcsolatos kérdések fontosabbak.

Véleményvezér

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok

Kimaradtak a pedagógus-béremelésből a gyermekvédelmi gyámok 

Vannak még gondok a gyermekvédelem területén.
Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa

Megszületett az első magyar extra szűz olívaolaj, nem tréfa 

Egy álom lett kézzelfogható igazság.
Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek

Szenved Európa, kivétel litvánok és lengyelek 

Nem bízunk a pozitív pénzügyi jövőnkben.
Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo