Június 30-án jár le az a - több mint két éven át fennálló - moratórium, melynek keretében mindazon munkáltatók mentesültek a bírságfizetés alól, akik felszámolták a cégükhöz kapcsolódó színlelt szerződéseket. Azon társaságok, akiknél ezután is színlelt szerződéseket találnak, már nem számíthatnak az adóhatóság jóindulatára - hangzott el az APEH keddi sajtótájékoztatóján.
Juhász István, az APEH szakmai elnökhelyettese elmondta: azon cégek, akiknél június 30-ig már vizsgálat megállapította a színlelt szerződések létén, csak akkor mentesülnek a visszamenőleges fizetési kötelesség alól, ha a moratórium lejártáig a munkavállalókat biztosítottként nyilvántartásba veszik, illetve, ha ezt az APEH felé július 31-ig jelentik. A június 30-a utáni ellenőrzések során, amennyiben az APEH kollégái nem találnak kivetni valót a vállalkozás szerződéseiben, úgy a moratórium lejártáig tartó időszakot nem vizsgálják.Fontos tudni, hogy az APEH nem kényszeríthet egyetlen cégek sem szerződéseinek megváltoztatására, ám amennyiben azok színlelt munkaszerződésnek bizonyulnak, élhet a szankcionálás eszközeivel. Ezzel kapcsolatban Juhász elmondta, a színlelt szerződés leleplezése nem lesz olcsó mulatság, ugyanis körülbelül kétszer annyiba kerül majd, mintha a munkáltató a foglalkoztatottjai után bér- és járulékkötelezettségeit is teljesítette volna.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a hazai fekete- és szürkegazdaság mérete mintegy 20 százalékra tehető, ami körülbelül 3 000 milliárd forintos adóhiányt okoz. Ezeknek csak mintegy töredéke származik a színlelt szerződésekből, melyek számát Juhász százezer körülire becsülte (a teljes munkaszerződési állomány, mintegy négymillióra tehető). Az APEH különféle jogcímek alapján évente mintegy negyedmillió ellenőrzés végrehajtására rendelkezik elegendő kapacitással, így előbb-utóbb sort tudnak keríteni minden egyes vállalatra, mellyel kapcsolatban felmerül a színlelt foglalkoztatás gyanúja.
Ugyanakkor több, mint két év alatt mindössze 82 vállalat vallotta be önkéntesen, hogy felszámolta színlelt szerződéseit, további 61 pedig az APEH-vizsgálat nyomán alakította át munkaszerződéseit. A 143 cég összesen mintegy 2,8 milliárd forint megfizetése alól mentesült - ennyi lett volna ugyanis az adóhiány, a bírság és a kötelező járulékok összege az összesen 3291 érintett dolgozó után.
A színlelt szerződések szankcionálása elvileg a munkavállalókat is sújtja - az egyéni (kényszer)vállalkozók azonban kérhetnek méltányossági eljárást, melynek alapján a visszamenőleges fizetési kötelezettségeket az APEH "jó eséllyel" törli. A pereskedést azonban, úgy tűnik, az APEH a jövőben az eddigieknél is kevésbé fogja tolerálni. A 26 eddig lezárult ügyből ugyanis eddig 20 az APEH győzelmével végződött, kettő peren kívüli megegyezéssel szűnt meg, négy pedig a munkáltatónak adott igazat - Juhász szerint csak azért, mert ezek a színlelt szerződések korai, engedékenyebb szakaszában született végzések voltak.
