Az időszakon belül a legdinamikusabb növekedés márciusban volt, a volumennövekedés a forgalom mindkét irányában 20 százalék körül alakult. A negyedév egészére a külkereskedelmi mérleg hiánya 163 milliárd forintot (655 millió eurót) tett ki, 37 milliárd forinttal (141 millió euróval) többet, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában az export és az import forintban számolva 23, euróban mérve pedig 19 százalékkal bővült - áll a KSH legfrissebb jelentésében.
A viszonyítás alapjául szolgáló 2005 első negyedévben mért mérsékelt forgalomnövekedés után, idén a kedvezőbben alakuló külpiaci kereslet a forgalom mindkét irányának a jelentős bővülését idézte elő. A márciusi növekedés legfontosabb tényezőit exportban a közúti gépjárművek, gépjárműmotorok és televíziókészülékek, importban pedig az exportcélú forgalom és az energiahordozók mellett a Gripen vadászrepülőgépek beérkezése jelentette. Az import forintárszintje 7, az exporté 4 százalékkal nőtt, s így a cserearány közel 3 százalékkal romlott.
A kedvezőtlenebbé váló cserearány túlnyomórészt az energiahordozók áremelkedésének következménye. A forint 5 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest 4, a dollárhoz viszonyítva pedig 13 százalékos volt a leértékelődés mértéke. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje importban 2 százalékkal nőtt, exportban pedig 1 százalékkal mérséklődött.
A teljes exportnövekmény 62 százaléka, az importnövekedés 45 százaléka a gépek és szállítóeszközök csoportjában mutatható ki, ahol a kivitel volumennövekedése 20, az importé 18 százalékot ért el. Az árufőcsoporton belül az energiafejlesztő gépek és berendezések, a közúti járművek, valamint a villamos gépek és készülékek kereskedelmi értéke a forgalom mindkét irányában, a híradás-stechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékeké pedig a kivitelben mutat kétszámjegyű növekedést. A feldolgozott termékek körében az export volumennövekedése az átlagosat kissé meghaladta, importban viszont valamelyest elmaradt attól (19, illetve 15 százalék).
Az exportnövekedés hordozója a vegyi áruk köre, ezen belül meghatározóan a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények forgalma.Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók volumene nem nőtt: az import lényegében változatlan szinten maradt, az export 8 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a jelentős árszintnövekedés következtében a behozatal értéke 48, a kivitelé pedig 24 százalékkal növekedett, amelynek következtében az árufőcsoport kereskedelmében a megelőző évinél 115 milliárd forinttal nagyobb hiány keletkezett.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitelének volumene 15, a behozataluké 22 százalékkal bővült. A legnagyobb összeggel exportban a gabona és gabonakészítmények, importban pedig az állati takarmányok forgalma nőtt.
A forgalom relációs szerkezetét vizsgálva az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 15, az onnan érkező behozatalé pedig 16 százalékkal nőtt a megelőző év első negyedévéhez képest. Ebben a viszonylatban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 177 milliárd forintot, a bázisidőszakinál 21 milliárd forinttal többet tett ki. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalomban 29%-os exportvolumenés 14 százalékos importvolumen-növekedést tapasztaltunk. Az exportnál nagyobb súlyú és attól határozottabb árszintemelkedést elérő import miatt azonban a mérleg hiánya 282 milliárd forintról 340 milliárd forintra nőtt.
