Amellett, hogy rendkívüli mértékű lassulás jellemzi a hazai építőipart, az idei esztendő többféle bizonytalanságot is tartogat a bajba került iparág számra. Ezek a kedvezőtlen folyamatok a piacvezető, magyar tulajdonú cégekből álló Újház hálózatát is elérték: 2023 első két hónapjában eladási értékben 21 százalékos csökkenést könyveltek el az előző év hasonló időszakához képest. Tekintetbe véve, hogy időközben jelentős áremelések is történtek, az eladott árumennyiség volumenében ez valójában 27 százalékos visszaesést jelent. – fejtette ki Juhász Attila. Hozzátéve: friss adataik azért is jól jellemzik a hazai építőipar mostani helyzetét, mert a hálózatában mintegy 2500 munkatársat foglalkoztató Újház országos lefedettséggel rendelkezik és mintegy 90 értékesítési ponton szolgálja ki a magánszemélyeket és kivitelezőket. 2022-es építőanyag-kereskedelmi árbevétele nettó 168 milliárd forint volt, ami a teljes szektor 15 százalékát teszi ki.

Juhász Attila szerint az elmúlt 10 évben folyamatos, és dinamikus fejlődés jellemezte a magyar kereskedelmi hálózat árbevételét, amiben döntő szerepet játszottak azok az állami ösztönző programok, amelyek az otthonteremtést támogatták. Ez a lendület a Covid időszakában sem tört meg, köszönhetően annak, hogy az építőipar a járvány alatt sem állt le, így arra az időszakra inkább a növekedés ütemének lassulása volt jellemző. A legutóbbi két esztendő piacát pedig egyértelműen az otthonfelújítás fűtötte. A tavalyi esztendő utolsó negyedévében viszont már érezhető volt az a tendencia, hogy a forgalom visszaesésével járó negatív trendfordulat következik be.

A legnagyobb visszaesés a tetőfedőanyagok, illetve a szerkezetépítés termékkör kapcsán érzékelhető. Amíg az előbbi, értékben 40, volumenében 53 százalékkal esett vissza, a szerkezetépítési termékeknél, (ahol meghatározó részt képviselnek a falazóanyagok) 34 százalékos érték, illetve 48 százalékos mennyiségi csökkenést regisztráltak.

Megtört a korábbi lendület

„Egyértelműen rossz előjel, hogy tetőfedőanyagból és falazóanyagból ötven százalékkal kevesebb fogy, mint tavaly, hiszen egy lakóépület megépítésénél ezek számítanak a belépő termékköröknek. A tapasztalataink azt mutatják, hogy így a következő hónapokban a többi terméktípus forgalmának visszaesése is leköveti majd ezt a tendenciát”- folytatta elemzését Juhász Attila, aki egyben gyakorló cégvezetőként, a gödi székhelyű Piramis Építőház ügyvezetőjeként egy kedvező adatot is megemlített. Mondván az Újház hálózatában pozitív elmozdulás is tapasztalható: a kertépítés és a felületképzés területén 7, illetve 2 százalékos értékbeni növekedés mutatkozik. Ugyanakkor árnyalta is a képet azzal, hogy miközben a volumencsökkenés már ezeknél a termékeknél is érezhető, komolyabb forgalomvisszaesésre azért nem került még sor, mert a technológiai sorrendből eredően, ezek a területek az építési folyamat utolsó szakaszában kerülnek sorra. Ami azt jelenti, hogy egy-két éve már elkezdődött azoknak az épületeknek a felépítése, amelyeknél ezek a termékek most szükségesek.

2023 első hónapjaiban a vevőszegmentáció alapján a legnagyobb, 34 százalékos visszaesést az új családi házat építőknél tapasztalták. A felújítóknál 17 százalékos, a szakkivitelezők esetében 13 százalékos, a generálkivitelező és projektcégek estében pedig 10 százalékos a forgalom visszaesés mértéke. Utóbbinál, a viszonylag szerényebb mértékű projektvisszaesés egyértelműen annak köszönhető, hogy az ilyen építkezések általánosságban már tavaly elkezdődtek, és most a kifutásuk zajlik. Az is a nagyobb projektek jellemzője, hogy miközben ezen a területen nehezebben indul be a piac, a tehetetlenségből adódóan a lassulás is csak fokozatosan érezteti a hatását.

Sürgős állami beavatkozásra, a felújítási támogatás visszaállítására várva

„Mivel összességében azt látjuk, hogy bizonytalanság és kivárás jellemzi a piacot, az iparág szereplői úgy ítélik meg, hogy feltétlenül szükség lenne valamilyen sürgős állami beavatkozásra. Olyanra, ami újra lendületet tudna adni az építőiparnak”- jelentette ki Juhász Attila.

A szakma ezért azt javasolja, hogy ismét be kellene vezetni a rendkívül sikeres otthonfelújítási támogatás programot, ami gyorsan be tudná indítani a felújítási piacot. Ugyanakkor az iparág szereplői a korábbi 3+3 millió forintos konstrukció helyett, egy olyan 4+2 milliós támogatást látnánk ideálisnak, amelyben a támogatás mértéke 2 millió forint lenne. Hozzátéve: miközben a legnagyobb kihívást jelenleg nyilván a költségvetés forráshiánya okozhatja, a támogatás forrását, a szakma megítélése szerint nagy részben a teljes felújítás ÁFA oldaláról lehetne megfinanszírozni.

Egyértelműen az a javaslatunk, hogy a támogatásokat le kellene korlátozni az energiahatékonysággal kapcsolatos felújításokra. Így az építőipar életben tartása mellett, egyszerre az Európai Unió által is stratégiai célnak tekintett klímasemlegességi, valamint energiafüggetlenségi célok is teljesülnének – érvelt Juhász Attila.

Aki legalább ennyire fontosnak tartja az új, minimális kibocsátású lakóingatlanok építését, amelyek mostani létrejöttének legnagyobb gátját a magas kamatkörnyezet jelenti. Az Újház vezetője szerint erre egy kamattámogatott, új építésű lakásvásárlásra fordított lakossági hitelkonstrukció lehetne megoldás, maximum 5-6 százalék körüli kamatszinttel.

Kemény lett a verseny, kisebb a várakozási idő

Az új helyzetben az is jellemzi 2023 első 3 hónapját, hogy a nagyobb építőipari projektre a korábbinál sokkal több fővállalkozó és kivitelező jelentkezik. „Egyértelmű változás, hogy egy-egy nagyobb munka elnyeréséért nagyságrendekkel több vállalkozás indul, mint korábban. Ami azt mutatja, hogy az építőipari megrendelések csökkenése miatt jelentősen megnőtt a verseny a kivitelezők között. Azt is tapasztaljuk, hogy amíg a tavalyi esztendőt a jelentős kivitelezői kapacitáshiány jellemezte, idén már sokkal könnyebben találnak az ügyfeleink szakembereket, miközben fele annyit kell várni egy kivitelezőre, mint a tavalyi év azonos időszakában.”

Juhász Attila azt is elmondta, hogy miközben a tavalyi év meglehetősen turbulens volt az építőanyagár változás tekintetében, az építőanyag infláció minden várakozást meghaladóan növekedett. Amíg 2020-ban 4 százalékkal, 2021-ben 11 százalékkal, 2022-ben már átlagosan 26 százalékkal drágultak az általuk forgalmazott építőipari termékek. Ez összességében, az elmúlt 3 év vonatkozásában 45 százalékos drágulást jelentett. 2022-ben a legnagyobb mértékben a szárazépítészeti anyagok ára emelkedett: 39 százalékkal. A szigetelőanyagok 35, a betonacélok 31, a tetőfedő anyagok 27, míg a szerkezetépítészeti anyagok 25 százalékkal lettek drágábbak.

A szakember kifejtette: az árváltozásokat több tényező is indukálta. Legnagobb hatása az energia és az üzemanyag árak emelkedésének, a forint árfolyam változásának, valamint a szomszédos háború ellátási láncra gyakorolt hatásaiból fakadó áruhiánynak volt. A tavaly bevezetett kiegészítő bányajáradék a cementtermékek esetében jelentősen felkorbácsolta az árakat. Ennek hatására nagymértékben drágult a transzportbeton, nőtt a beton szerkezeti elemek, a betoncserepek, a különböző építési segédanyagok, valamint a beton térkövek árszintje is.

Idén infláció alatti áremelkedés várható, energiahatékonysági fókusszal

Juhász Attila szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben nehéz megjósolni, hogy 2023-ban pontosan mi várható az építőanyagárak tekintetében. Már csak azért is, mert a tisztán nem látható körülmények között sokan kivárnak a beruházások megkezdésével.

Reális esély van arra, hogy egy-egy termékkörnél akár már a korrekció is megmutatkozhat az árakban, aminek például a szigetelőanyagok terén már most látjuk a jeleit. Végeredményben azonban, az általános infláció és a forintárfolyam ingadozása, valamint a szomszédos háborús helyzet okozta ellátási lánc-akadozás miatt 2023-ban is az árak emelkedését látjuk reálisnak. Azzal a pozitívummal, hogy annak mértéke várhatóan nem fogja elérni az átlagos inflációt: 5-10 százalék körüli áremelkedésre számítunk éves viszonylatban. Amit azonban még nagyon sok előre nem látható tényező befolyásolhat-mondta.

Az Újháznál ezért azt javasolják, hogy – már csak azért is, mert jelenleg könnyebb szakembert találni -, most érdemes belekezdeni annak, aki új építésben vagy felújításban gondolkodik és az anyagi forrás is rendelkezésre áll.

A trendek pedig azt mutatják, hogy 2023-ban a meglévő épületek energiahatékonysági felújítása kerül a fókuszba. Ezt támasztja alá az Újház közelmúltbeli reprezentatív felmérése is, ahol a megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta, hogy nem elégedett az otthona hőtartó képességével. „Meggyőződésünk, hogy a környezettudatosság és az energiahatékonyságra való törekvés már a jelen meghatározó trendje. Ami az egész magyar gazdaság érdeke, mert munkát teremt, a költségvetésnek bevételt generál és értékesebbé teszi a meglévő ingatlanállományt. Ezért hiszünk az ügyfeleink edukációjában és már van is olyan kereskedésünk, ahol erre külön szolgáltatást vezettek be. Energetikai mérnökök bevonásával pedig már célzott energiahatékonysági auditot is végzünk a családi házaknál. Stratégiánk továbbra is a növekedésről szól: a következő fél évben Budapest agglomerációjában négy új nagy méretű professzionális építőanyag áruházat nyitunk meg”- mondta el Juhász Attila, aki szerint az építőipar és kereskedelem hatékonyságnöveléséhez elengedhetetlen lesz az üzleti intelligencia szoftverek alkalmazásra épített, adatalapú döntéshozatal.