Az építőipar úgy tűnt, sikeresen kijött a COVID utáni sokkhatásból, a 2021-es adatok optimizmusra adtak okot, a társas vállalkozások száma és a termelés volumene is sokat emelkedett. Azonban az egész gazdaságot érintő háború, energiaválság és ezek következményeként megjelenő magas infláció, kamatnövekedés hatása alól az építőipari szektor sem tudott kimaradni. Ugyan 3 százalékos növekedést a 2022-es évre még fel tudott mutatni, de a szektorban meglévő 2022-ben átlagosan 24,5 százalékos infláció is hozzájárult, hogy a december végi szerződésállomány 1,2 százalékkal mérséklődött. Az építőipari termelés legnagyobb vesztesei az egyéb építmények (pl. autópálya, út, híd, alagút, vasút), amelyeknél a megkötött szerződésállomány jelentősen csökkent. A januári építőipari teljesítmény nem csak az egy évvel korábbihoz, hanem a decemberihez képest is mérséklődött.
Az építőipari cégtrendre az elmúlt 5 évben a folyamatos cégszámnövekedés volt jellemző. Az építőiparban bekövetkező változást jelezheti, hogy a társas vállalkozások száma 2023 januárjában stagnált, és februárban is csak kis mértékű növekedést mutatott. Az újonnan bejegyzett cégek száma több éves mélypontra zuhant januárban, és a februári adatok szezonális összehasonlításban szintén a megelőző évek legkisebb értékét adták. Az elmúlt 5 évben nem volt rá példa, mint ami 2023 januárban bekövetkezett, azaz, hogy kevesebb társas vállalkozás alakult, mint amennyi megszűnt. Az egyéni vállalkozói körben a hónap végén a szüneteltetett vállalkozók száma történelmi magasságba emelkedett februárban, meghaladta a 11 ezer főt, ami a szektorban lévő vállalkozók 13,7 százaléka.
