Egy budapesti vagy debreceni egyetemre felvett gólya számára ma már teljesen reális forgatókönyv, hogy egy átlagos bérleményért havi 180-250 ezer forintot kell fizetni. Ha a szülők állják az albérletet, ez a magyar nettó mediánkereset 41-57 százalékát is felemésztheti. A többi vidéki egyetemvárosban kedvezőbb a helyzet, de a kisebb lakásokért ott is 120-180 ezer forint közötti bérleti díjakkal kell számolni, ami még mindig a mediánjövedelem 28-41 százalékának felel meg.
Éppen ezért sok hallgató választja azt a megoldást, hogy nem egyedül, hanem két-három barátjával bérel egy nagyobb lakást. Egy háromszobás lakás havi költsége így többfelé oszlik, ami sok esetben jóval kedvezőbb, mint egy önálló garzon fenntartása – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Megéri lakást vásárolni egyetemista gyerekünknek?
Felmerülhet azonban az is, hogy ha a család rendelkezik megfelelő önerővel, vajon nem éri-e meg inkább lakást vásárolni.
Bár az önerő összege miatt ez sokak számára csak elméleti lehetőség, azoknak, akik hosszabb távon gondolkodnak és anyagi lehetőségük is engedi, érdemes számolni vele. Egy saját lakás esetében a havi kiadás nem csupán lakhatási költség, hanem egy olyan befektetés is lehet, amelynek értéke hosszú távon megmarad, sőt akár növekedhet is. Az egyetem befejezése után a lakás továbbadható, kiadható egy következő diáknak vagy a gyerek első saját otthonaként is szolgálhat.
