Ekkorra az államháztartás hiánya reálértéken az 1995-ös 35 százalékára esett vissza.
A kormányzati (államháztartási) kiadások és bevételek alakulása változatlan árakon, valamint a GDP volumene (1995 = 100)
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás. Változatlan árakon: fogyasztói árindexszel számított érték.
2013 óta viszont a költségvetés kifejezetten expanzív! Ezt 2015-ig elsősorban az EU források felturbózott beáramlása okozta, ennek hatására a költségvetés (és az államháztartás) reálbevételei és reálkiadásai 22-23 százalékkal nőttek 3 év alatt. A 2016-ban volt egy kisebb visszaesés, de ezt 2017-től egy, a GDP növekedését is meghaladó költségvetési kiadásbővülési szakasz követte. 2016-2022 között reálértéken a kiadások 39 százalékkal, a bevételek 26 százalékkal emelkedtek (ennek kisebb része az újra meginduló EU forrás beáramlásnak köszönhető), miközben a GDP csak 23 százalékkal nőtt volumenben.
Nem meglepő, hogy ennek hatására az államháztartás hiánya is meglódult: 6 év alatt 14,6 ezer milliárd Ft-ot tett ki. Mindez a nominális államadósságot is jelentősen megemelte: a 2010. végi 20 ezer milliárd Ft-ról 2022 végére 45,6 ezer milliárd Ft-ra (ezen belül 2016 vége óta 20,1 ezer milliárd Ft-tal nőtt az érték). A hiány növekedése szerencsétlen módon egybeesett a (nemzetközi, majd a hazai) kamatok emelkedésével is, így egyre drágább a korábbi adósságok finanszírozása. A korábbi, nem hatékony pénzköltés miatt a bevételek egyre kevésbé segítik a költségvetést, így az csak az extra adókkal képes fenntartani magát.