A KSH legfrissebb, az idei első félév – eddig feldolgozott – adatait bemutató Lakásárindexéből kiderült, hogy Budapesten a használt lakások árnövekedése tovább folytatódott: egy átlagos lakás ára 3,2 millió forinttal lett több, mint a megelőző évben. Emellett szélesebbre nyílt az olló a fővárosi és vidéki ingatlanárak között, ma egy átlagos használt lakást Budapesten több mint két és félszeres áron kínálnak egy vidékihez képest. Eközben az ingatlanforgalom egyre inkább vidékre terelődik – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
„A fővárosban, egyebek mellett a befektetési célú vásárlások csökkenése nyomán esett vissza a forgalom, de ezt országos szinten ellensúlyozhatja a vidéki települések forgalmának további emelkedése. A falusi CSOK hatása, és az agglomerációk népszerűségének dinamikus emelkedése tovább erősítheti ezt az ellentétes trendet amellett, hogy az újépítésű lakások forgalma továbbra is folyamatosan növekszik” – tette hozzá a vezető elemző.Panel és új építésű a sláger
A panellakások népszerűsége egyelőre töretlen, a fővárosban 20 százalékos áremelkedéssel elhagyták a félmillió forintos átlagos négyzetméterárat, ami egyben azt is jelenti, hogy a fővárosi panelárak már csak 20 százalékkal maradnak el az összesített fővárosi átlagszinttől; néhány éve még 30 százalék körüli volt a különbség.
Az újépítésű lakások szintén nagyon kelendőek még mindig a piacon, ami az árukon is meglátszik. A fővárosban egy év alatt, közel 10 százalékot emelkedett az értékük, így 665 ezer forintba kerül egy átlagos négyzetméter, ám vidéken is elérte a 400 ezer forintot az átlagos négyzetméterár a KSH adatai alapján. Ez az árszint azonban akár egyharmadával is magasabb lehet, hiszen a statisztikai hivatal az akár több évvel korábban, akkori árszinten kötött előszerződések adatait is beszámítja összesítésébe.
Nem esett vissza a beruházási kedv
A korábbi várakozásoknak némileg ellentmondóan alakult a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek statisztikája. Úgy tűnik, hogy egyelőre az építési áfa jövőre esedékes emelkedése nem szegte kedvét a beruházóknak. A KSH tegnap publikált adatai szerint ugyanis,az idei harmadik negyedévben közel 7 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint tavaly ugyanezen időszakban. Ezen belül pedig az egyszerű bejelentéssel létesítendő lakóingatlanokra (tehát nagyrészt családi házakra és ikerházakra) kiadott engedélyek száma minimálisan csökkent, bár az év egészében növekmény mutatkozott itt is.
A használatba vételi engedélyek száma viszont egyelőre stagnál tavalyhoz képest, aminek egyik oka az lehet, hogy a nagy építkezések még mindig jócskán elhúzódnak. Emellett a 2023 végéig 5 százalékos áfával számítandó projektek esetében – elsősorban a jövőbeli magasabb elérhető árak reményében – a beruházó nem is érdekelt az építkezés gyors elkezdésében, vagy a megkezdett építkezés sietős befejezésében. Az év végére várt átadási hullám tehát elhúzódhat, ami viszont nem feltétlenül jelent kínálati bőséget, hiszen a jól megtervezett, keresett helyen épülő új projektek jellemzően még mindig látványos előértékesítettséggel futnak, s az ottani lakások már korábban elkeltek.
Településtípusonként vizsgálva a lakásépítési piacot, a lakáspiaci forgalomhoz képest más trendek láthatók az idei első három negyedévben. Míg Budapesten 22 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma, a megyei jogú városokban 5-, a kisebb városokban 12 százalékos a visszaesés, a községekben pedig 4 százalékos bővülést mutatnak a számok. A megépített lakások számában viszont csak a kisebb városoknál volt látványos, 18 százalékos visszaesés, Budapesten 17 százalékos, a megyei jogú városokban 5 százalékos, a községekben pedig 6 százalékos a bővülés tapasztalható.
„Regionálisan, településtípusonként tehát nagyon változatos kép rajzolódik ki a fő piaci folyamatokban. Míg a forgalom a kisebb, olcsóbb területek irányába mutat, a lakásépítések újra egyre inkább Budapest-központúak” – emelte ki Valkó Dávid.
