Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője a civil szervezetek, kistérségi vezetők és munkaügyi szakemberek számára szervezett zalai fórumot megelőző sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy az elmúlt másfél év hibáiból tanulva kéri a kormányzat a főbb problémák megoldására szóló javaslatokat minden érintettől.
Az adatokról szólva a miniszterelnöki megbízott emlékeztetett arra, hogy az uniós, átlag 60 százalékos foglalkoztatottsággal szemben Magyarországon az aktív korúaknak csupán 54 százaléka dolgozik. A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben ugyanakkor 50 vagy néhol 40 százalék alatti a foglalkoztatottság, a dolgozók többsége viszont állami, önkormányzati alkalmazott.
Kitért arra is, hogy a diplomások nagyobb arányban jutnak munkához, mint az alacsonyabb végzettségűek vagy még inkább a képzetlenek, továbbá az 50 év felettiek, valamint a fiatalok is hátrányos helyzetűeknek számítanak a munkaerőpiacon. Riasztónak nevezte, hogy a 25 év alattiak 15 százaléka ma rendszeres szociális segélyen él.
Újabb kedvezmények vállalkozóknak
Mindezen hátrányok leküzdésére és a foglalkoztatás javítására javasolja a kormányzat a vállalkozók támogatását, hogy minél több embert foglalkoztassanak. Az egyéneknek lehetőséget kínálnak arra, hogy a Start kártyák körét kibővítve, a Start Régió kártyával legfeljebb három évig, akár 100 százalékos járulékkedvezményt vehessenek igénybe foglalkoztatóik.
Török Zsolt beszámolt arról is, hogy a szakképzési rendszer már megkezdett átalakítása mellett az átképzési rendszer korszerűbbé tételére is szükség van, elsősorban a hiányszakmák oktatásával.
A miniszterelnöki megbízott közölte: szövetségesnek hívják az önkormányzatokat, mert "pártállástól függetlenül közös gondunk van". Példája szerint a falu egyik fele befizeti az adót, a másik fele pedig ebből kap segélyt, ezen kellene változtatni például a közfoglalkoztatás erősítésével. (Polgármesterek kezdeményezték a közelmúltban, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők vállaljanak több közcélú munkát, ezzel is hozzájárulva a települések közfeladatainak elvégzéséhez.)
"Az önkormányzatoknak többletforrást biztosítanánk, és mérlegeljük, hogy a közmunkaprogramokban hogyan vehetnének részt" - mondta. Az évente az aktív foglalkoztatás támogatására szánt 48 milliárd forint és a segélyezésre fordított éves 200 milliárd összegén nem, de az arányain változtatni kívánnak.
Kizárnák aki feketén dolgozik
Török Zsolt szerint nem elvennének, hanem átcsoportosítással hatékonyabban felhasználhatóbbá tennék ezeket az összegeket, és mintegy 10 milliárd forinttal az idén tovább is bővítenék az anyagi lehetőségeket. Az eddig érkezett felvetések szerint például meg kellene fontolni, hogy a feketemunkán ért dolgozók esetleg ne részesüljenek tovább segélyben.
Az MTI kérdésére, hogy a miniszterelnök által meghirdetett programok után a kormányzat által is elismert hátrányos gazdasági változások mennyire érintik az Út a munkába programot, Török Zsolt azt mondta: sem a gazdasági helyzet változása, sem a népszavazás esetleges költségvetési hatásai nem befolyásolják a program kereteit. Rámutatott, hogy például a Start Régió kártya bevezetése nem jelent bevételkiesést, hiszen a foglalkoztatás és a biztosítási jogviszony bővítését szolgálja, és ezzel olyanoknak nyújtanának járulékkedvezményt, akik eddig nem voltak befizetők. (Csaknem 1800 hátrányos helyzetű ember foglalkoztatását segítő program kezdődött európai uniós támogatással, 2,46 milliárd forint forrásból a közép-dunántúli régióban.)
