Az Egyesült Államokból kiindult legújabb tőzsdeválság, az EU-országok gyenge üzleti várakozásai a korábban reméltnél rosszabb világgazdasági környezetet nyújtanak a magyar gazdaság számára.

A hazai ipari termelés az év első öt hónapjában gyakorlatilag stagnált, ezen belül májusban több mint 2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az ipari export valamelyest nőtt, de májusban ugyancsak mérséklődött, a belföldi értékesítés pedig szinte minden hónapban elmaradt a tavalyitól. Változatlanul rendkívül gyorsan (öt hónap alatt több mint 25%-kal) emelkedik az építőipar teljesítménye, s a május végi rendelésállomány is több mint 20%-kal nagyobb volt a tavalyinál. Ugyancsak gyors fejlődés várható a kereskedelemben, a távközlésben és az ingatlan-szektorban.

A választási évet a lakossági jövedelmek gyors növekedése jellemzi. Az első öt hónapban a bruttó keresetek a versenyszférában 14,5%-kal, a költségvetésiben 29%-kal emelkedtek, a reálkeresetek pedig átlagosan több mint 11%-kal nőttek. Az őszi közalkalmazotti keresetemelés következtében év egészében is hasonló ütem várható. A nyugdíjak reálértéke a 19 ezer forintos egyszeri kiegészítést is figyelembe véve mintegy 13%-kal javul. A munkanélküliségi ráta ősz óta tapasztalható romlása megállt, az év során azonban inkább romlás valószínű. Az infláció júniusban – részben egyszeri tényezők hatására - 5% alá csökkent, a II. félévben azonban – többek között a benzin jövedéki adójának emelése, a gyorsan bővülő kereslet hatására – némi emelkedés valószínű.

Az államháztartásban egyszerre kell eleget tenni a korábbi kormány eredeti, illetve a választások előtt és után hozott pótlólagos kiadásnövelő döntéseinek és az új kormány vállalásainak. A GKI Rt. előrejelzése szerint az EU módszertanát közelítő módon számított államháztartási hiány 2002-ben a GDP 6,5%-a, igen magas lesz.

A külkereskedelem bővülése elmarad a tavalyitól, de ezen belül egyelőre folytatódik az a tendencia, hogy a kivitel növekedési üteme gyorsabb a behozatalénál. Ez elsősorban a dekonjunktúra elhúzódásának, az üzleti beruházások csökkenésének a következménye. Az év során az import gyorsuló növekedése valószínű. A külkereskedelmi mérleg hiánya május végéig 400 millió euróval kisebb, a folyó fizetési mérlegé viszont 800 millió euróval nagyobb volt a tavalyi első öt havinál. Az év egészében az áruforgalmi mérleg hiánya kb. 5 milliárd euróra, a folyó fizetési mérleg deficitje pedig mintegy 2,5 milliárd euróra (a GDP 3,8%-ára) nő. A májusig összesen mintegy 0,4 milliárd eurós működőtőke-beáramlás messze nem fedezi a folyó fizetési mérleg öt havi hiányát. A külföldi pénzügyi befektetések állománya magas.