Magyarország régiói címet kapott a KSH-nak az a legfrissebb kiadványa, amely 134 oldalon ad képet a felhasználók, érdeklődők széles köre számára a régiókra vonatkozó legfontosabb ismeretekről. A kiadvány tartalma kissé bővebb, mint amennyit címe tükröz. A területfejlesztéssel kapcsolatos hazai jogszabályok ugyanis a hét régión kívül két sajátos fejlesztési területet is kiemelnek, mégpedig a budapesti agglomerációt és a Balaton kiemelt üdülőkörzetet. A két térség statisztikai bemutatása önálló fejezetekként szerepel a kiadványban.

A Közép-Magyarország régió jellegét meghatározza, hogy területe magába fogadja az ország fővárosát, amely agglomerációjával együtt egyedülálló méretű koncentrációt jelent. Területileg az ország legkisebb régiója, de itt él a népesség több mint egynegyede (2 millió 825 ezer fő), és itt összpontosul a bruttó hazai termék (GDP) 44 százaléka. A működő vállalkozások 39 százaléka található itt, ezen belül a külföldi érdekeltségűek aránya 61, ezek saját tőkéjének aránya pedig 66 százalék. A Közép-Dunántúl régió a következő legnagyobb ipari koncentrációjú területi egység (1 millió 114 ezres népességgel), amelynek iparán belül a gépipar 37 százalékos súlyt képvisel. Bár a bányászat részesedése a két százalékot sem éri el, de ez a még működő hazai bányászat 34 százalékát képviseli. Kedvező természeti adottságai közül a kiváló történelmi borvidékek, kiterjedt gabonatermelő térségek adják arculatát; sertésállományának sűrűsége a legnagyobb az országban. Az ipari koncentráció megközelítően azonos az 1 millió négyezer főt számláló Nyugat-Dunántúl régióban, de eltérő a szerkezete. Bányászható ásványi kincsek híján van, de igen jelentős gépipari, textilipari és élelmiszer-ipari kapacitásokkal rendelkezik, amelyek együttesen iparának 70 százalékát jelentik. Takarmánytermelő és gyepterülete következtében az ország legsűrűbb szarvasmarha-állományával rendelkezik.

A bányászat leépült ugyan a Dél-Dunántúl régióban a feketeszén és az urán jövesztésének megszüntetése óta, de mészkővagyona cementgyártásra alkalmas. A népesség számát tekintve az összes régió közül ez legkisebb: 989 ezer főt mutat fel. A térségben meghatározó teljesítményt nyújt a Paksi Atomerőmű, idegenforgalmi vonzerejét egyrészt a Balaton déli partja, másrészt a szőlő- és bortermeléséről ismert Mecsek-Villány hegyvidék adja. Az Észak-Magyarország régió gazdasága a bányászatra és a kohászatra épült: leépülésük okozza a térség hosszú ideje tartó válságát (kisebb-nagyobb mértékben hatást gyakorolva 1 millió 289 ezer fő életére). Természeti adottságai a mezőgazdaság számára nem kedvezőek – kivétel ez alól nemzetközi hírű borvidéke. Bányászatában ma is jelentősek a vegyes ásványok, valamint a külfejtésű lignit, és az erre telepítet villamos erőmű. Az Észak-Alföld jellegzetes mezőgazdasági terület, 1 millió 554 ezres népességgel. A régió adja az ország agráriumban előállított bruttó hazai termék egyötödét, s iparában is jelentős hányadot képvisel az élelmiszer-ipar. Ugyancsak fontos agrárterület az 1 millió 367 ezres népességű Dél-Alföld régió, itt állítják elő a mezőgazdaság bruttó hazai termékének egynegyedét (tehát a két alföldi régió együttes aránya 45 százalék). Sertéstenyésztése kiemelkedő, itt található az országos állomány csaknem egyharmada, amelyre jelentős élelmiszer-ipari kapacitás települt. A földterület meghatározó része szántó, az itt termesztett gabonafélék, burgonya és cukorrépa mennyisége teszi a régiót az ország „éléskamrájává”.

A kiadványban Magyarország minden egyes régiójára 16-16, grafikonokkal és táblázatokkal kiegészített oldal jut. Egységes szerkezetben tárul az olvasó elé az egyes térségek arculata – a településhálózattól a munkaerő-piaci helyzeten keresztül a háztartások jövedelmi és fogyasztási jellemzőin át az egyes gazdasági ágazatok ismertetéséig; a sort a felsőfokú oktatás, kutatás és fejlesztés, valamint az egészségügy és a szociális ellátás statisztikai ismertetése zárja. A szomszédolás nem szorítkozik a hazai régiókra: mivel a fogalom uniós „termék”, a bevezetőben rövid összehasonlítás található mind az EU jelenlegi 211 régiójának némelyikével, mind pedig a tíz, csatlakozás előtt álló ország 41 régiójának legfejlettebbjeivel.

A budapesti agglomeráció területén élő népesség száma összességében csökken. A népességfogyás kizárólag Budapestet jellemzi, az agglomerációs övezet lakóinak száma az utóbbi 13 év folyamán 124 ezer fővel, vagyis 22 százalékkal gyarapodott, s jelenleg 2 millió 538 ezerre rúg. A népgyarapodást a belső vándorlások eredményezték, s az agglomeráció lakóinak száma Budapest mellett csak Vácott és Visegrádon csökkent, miközben 31 településen a népességgyarapodás mértéke meghaladta a 30 százalékot.

A Balaton kiemelt üdülőkörzethez a rá vonatkozó törvény 164 települést sorol, ahol a lakónépesség száma meghaladja a 254 ezer főt. A körzet idegenforgalmának méreteire jellemző, hogy a kereskedelmi szállásférőhelyek száma megközelíti a százezret. Ezekben 2002. során több mint egymillió vendéget regisztráltak, közülük minden második külföldi volt.