A probléma gyökere: a hazai vezetők túlzott individualizmusa- jegyezte meg Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia ügyvezető igazgatója.
A tudásmenedzsment fontosságát kutató 2006-os on-line felmérés alapján a hazai vállalatok 77 százaléka stratégiai eszköznek tekinti a tudást, a hatékonysághoz szükséges információk birtoklását és áramoltatását. Ugyanakkor csupán 37 százalékuk rendelkezik a vállalat részlegei közötti információáramlást, a munkatársak közti kommunikációt és a szakmai teljesítmény javítását elősegítő tudásmenedzsmenttel - áll a 130 hazai, kis; közép-és nagyvállalatot feltérképező kutatásban.
Anyavállalatok: gyakran megkötik a hazai cégek kezét
A hazai cégek helyzetét az is nehezíti: külföldi anyavállalataik csak behatárolt keretek között engedik fejleszteni a vállalati tudásmenedzsmentet.- tette hozzá Óvári Nóra kutatásvezető, a DOC Hungary Ltd, marketingigazgatója.
A 130 vizsgált vállalat közel háromnegyede-73 százaléka-a szervezeti együttműködés javulását, míg 68 százalékuk minőségjavulást vár a tudásmenedzsment alkalmazásától. A megkérdezett cégek 62 százaléka úgy vélekedik: hatékony tudásmenedzsmenttel a tevékenységükhöz hozzáadott érték nő, míg a vállalat költségei csökkennek.
A felmérésben vizsgált szervezetek, vállalatok közel 40, míg az éves szinten 5 milliárdos nettó árbevételt meghaladó nagyvállalatok 46 százaléka rendelkezik konkrét tudásmenedzsment-stratégiával.
A cégek kétharmada a munkafolyamatokba is beépítené
A többségében az informatika, a kommunikáció, a pénzügy, a kereskedelem és az építőipar területén megkérdezett cégek bő kétharmada -61 százaléka - úgy ítéli meg: a tudás, a szakértelem hosszú távú támogatásához a tudásmenedzsmentet a munkafolyamatokba is be kell építeni. Szintén kétharmaduk úgy látja: a munkavállalókat is motiválni kell arra, hogy megismerkedhessenek a tudásmenedzsment használatával. A vállalatok több, mint egynegyede - 27 százaléka - az üzleti előnyök meggyőző bemutatásának érdekében alkalmazna tudásmenedzsmentet.
A cégek 47 százaléka hivatalos információs csatornák kialakításával, 33 százalékuk tudásmenedzsment-felelősök megválasztásával, egyharmaduk szakmai közösségek kialakításával segítené a hatékonysághoz szükséges információáramoltatást. A cégek szintén 30 százaléka hozna létre közös, mindenki által hozzáférhető tudás-bázist. Az adatbázisban a szakmai élményeket, információkat megosztani vágyó munkatársak tehetnék közzé építő tapasztalataikat. Egyötödük jutalommal motiválná a munkatársakat a bennük lévő tudás közkinccsé tételére. A cégek kevesebb, mint egyötöde-17 százaléka érzi úgy: tréningeken kellene tudatosítani a tudásmenedzsment hasznosságát, fontosságát.
A hatalomféltés is gátja lehet a hatékonyságnak
Ám sokan ma is úgy vélik: a tudás megosztását az időhiány gátolja leginkább. Rengetegen még nem ismerik a tudásmenedzsment hatékonyságát, míg egyesek úgy érzik: az információ átadását leginkább a pozíciójukat, tudásukat féltők nehezítik meg. A félelem abból a vélekedésből fakad: a személyes tudás megosztása hatalomcsökkenéshez vezethet.
