A GfK Hungária Piackutató Intézet Stratégiai levél tanulmánya összefoglalja, milyen tendenciák jellemzik a következő másfél év piaci, gazdasági és kereskedelmi folyamatait.
2005-ben tovább folytatódott a kiskereskedelmi piac koncentrációja. A következő néhány évben lassuló dinamikával ugyan, de tovább folytatódik a hipermarketek térnyerése. A 2000-ben még csak 14 százalékos részesedéssel bíró bolttípus a 2006. évben a GfK prognózisa szerint a napi fogyasztási cikkek forgalmának negyedéért felel, 2010-re pedig már a forgalom 28 százaléka a hipermarketekben realizálódik. A diszkontok előreláthatóan ugrásszerű növelik majd piaci részesedésüket a következő néhány évben: 2006-ban a napi fogyasztási cikkek forgalmából várhatóan 17 százalékos részesedésre tesznek szert, 2010-re pedig már a hipermarketekét megközelítő, 24 százalékos diszkont-forgalomrészesedésre számíthatunk.
A nagyobb eladóterű boltok továbbra is az ország azon területein koncentrálódnak, ahol a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, azaz az ország észak-nyugati és középső régiójában. A stagnáló piaci részesedéssel bíró szupermarketek 2005-ben főként a Dél-Dunántúlon terjeszkedtek. A kisboltok leginkább az észak-keleti régióban számíthatnak viszonylag legnagyobb vevőszámra és forgalomra, mert itt található a legkevesebb nagy eladóterű bolt. A magyar kereskedelem viszonylag gyors átrendeződését most egy lassúbb, ám folyamatos piaci mozgásokkal járó időszak fogja követni.
Kiskereskedelem: csökken
A kiskereskedelmi eladások volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nőtt. 2006 első félévében ez az érték 5,1 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Főként az év első negyede járt dinamikus forgalombővüléssel: akkor 6,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom volumene 2005 első félévéhez képest. A vásárlóerő korlátozások hatása várhatóan az év utolsó negyedévének forgalmában fog jelentkezni. Éves szinten 5,5 százalékos bővülés várható, de az infláció várható gyorsulása, illetve a vásárlóerő korlátozása számottevően csökkentheti a lakossági vásárlásokat.
A fogyasztás 2006. évi növekedését illetően jelentős várakozások fűződtek a felső ÁFA kulcs év eleji csökkentéséhez - ezek az előrejelzések csak részben teljesültek, az árak lassú ütemben mérséklődtek. A középső ÁFA kulcs 5 százalékpontos emelése viszont fogyasztáscsökkentő hatású lesz. A szakértők szerint főként a nyugdíjasokat és a jövedelmüket teljes mértékben elköltő bérből- és fizetésből élőket érinti érzékenyen ez a változás. Utóbbiaknál további vásárlási lehetőséget csökkentő tétel a munkavállalói járulék emelkedése. Ezek a hatások azonban csak jövőre jelentkeznek, a GfK Hungária előrejelzése szerint a lakossági fogyasztás idén mintegy 2 százalékkal emelkedik.
