A Munka ünnepén is, s az elmúlt húsz évben sokan és sokat beszéltünk a munka és a munkások megbecsüléséről, azonban a rendszerváltást követően egyre kevesebb végzős általános iskolás gondolta úgy, hogy szakmát kellene tanulnia, folyamatosan és indokolatlanul csökkent a munka és a munkások presztízse. Jelentős mértékben visszaesett a szakképzésben résztvevők fiatalok száma és az ott végzettek is nehezen boldogulnak a munkaerőpiacon, mivel nem biztos, hogy versenyképes szakmával, és megfelelő gyakorlati ismerettel rendelkeznek.

A szakképzés átalakítása az elmúlt években megkezdődött, hiszen létrejöttek a Területi integrált Szakképzési Központok (TISZK), szakmacsoportos, moduláris képzési rendszer alakul ki. A gyakorlati oktatás színvonalán és mennyiségén azonban még jelentős fejlesztések kellenek. Korábbi évfolyamokon és nagyobb óraszámban van szükség a gyakorlati oktatásra, amikhez megfelelő gyakorlati helyeket kell biztosítani. Ebben partnerek a hazai mikro- és kisvállalkozások is, ha a Kormány ösztönzi és támogatja is őket ebben.

Azonban ma még hazánkban egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerő-kereslet, munkaerőhiány földrajzi és szakmai eltérések okán is.

 A szakképzési intézmények a - gazdálkodó szervezetek bevonása révén is - a munkaerőpiacon megjelenő igényeknek próbálnak megfelelni: olyan szakmai képzések is indulnak, amelyekre nagy az igény a munkaadók részéről. A költségvetés emelt szintű normatívával teszi érdekeltté, ösztönzi az intézményeket, amelyek az adott régióban meglévő hiányszakmákat oktatnak. De még így is kevés a szakképzésbe és különösen a hiányszakmákra jelentkező tanuló. Így fordulhat elő, hogy bizonyos (elsősorban vasas) szakmákban már az országhatáron túlról sem tudnak megfelelő mennyiségű szakképzett, magasan kvalifikált szakmunkást toborozni.

Ezért kezdeményezi a Miniszterelnöki megbízott és a Munkástagozat Alelnöke, hogy a hiányszakmák oktatására ne csak az intézményeket tegyük érdekeltté, hanem a jelentkező tanulókat , szülőket is: a szakmunkástanulók ösztöndíjával.

Legalább a hiányszakmák esetén vezessük be a következő jelentkezési időszaktól a teljesítmény arányos szakmunkás ösztöndíjat, ezzel is a jobban teljesítő tanulókat csábítva a munkaerőpiacon versenyképes szakmák elsajátítására. Az ösztöndíj bevezetése révén többen jelentkezhetnek a szakképzésbe és a jobban teljesítő tanulók közül lehet jobbakat felvenni azokra a szakokra is, amelyben ma még nagy a munkaerőhiány. Jól jár a tanuló, a szakképzési intézmény, a gazdasági társaságok és hosszabb távon a nemzetgazdaság is.